Nyulász Péter

Mi az még? Reklámfilm!

2012-01-18T19:16:00.002+01:00

xxxxxxxxxxxx Külön köszönet Patrovits Tamásnak!

A Bábolnai Fórum írja a Helkáról

2012-01-05T20:04:00.000+01:00

Igaz, még júliusban jelent meg, de mostanában került fel az internetre ez
az írás a Helkáról:

Kedves Olvasó!
Itt a várva várt vakáció, az iskolát, tanulást el lehet felejteni szeptemberig. Bízom benne, hogy jut idő a barátokra, a családra, kirándulásokra, nagy beszélgetésekre, és szeretném azt hinni, hogy lesznek olyan fiatalok is, akik könyvet vesznek a kezükbe, és így teszik élményszerűbbé a szünidő napjait. Persze nehéz választani, hogy mit is olvassunk. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani: egy áprilisban megjelent érdekes könyvet ajánlok a kedves olvasók figyelmébe.
Jó olvasást, szép, tartalmas nyarat kívánok:
Veresné Szkocsek Mária

Sióról már hallottunk, de vajon tudjuk-e, hogy mi vagy éppen ki volt ő? Helka és Kelén személye szintén ismeretlen számunkra, nem beszélve Kamorról. Furcsa nevek, hősök, idegenek? Ha egy kicsit jobban megismerjük őket, máris fontos szereplői lesznek életünknek, s nemcsak azért, mert ők a balatoni regevilág hősei, hanem mert mostantól egy fantasy gyerekkönyv főszereplői is.

NYULÁSZ PÉTER: HELKA –A BUROK-VÖLGY ÁRNYAI
c. könyvében.

Balaton, Balaton – de csodás. Hogy élnek-e tündérek a Balatonban? Milyen mondavilág kapcsolódik ehhez a vadregényes tájhoz? Ha megkérdeznénk a mai gyerekeket – s súgva teszem hozzá a felnőtteket – nem nagyon tudnának rá válaszolni, pedig a balatoni regék világa nagyon sokrétű. Erre a világra talált rá Nyulász Péter, amikor egy balatoni fürdőzés során a lánya találkozott a „Balaton tündérével”… „Első gondolatom az volt, hogy írok egy kis
tündérmesét a lányomnak, – meséli Nyulász Péter, író – de amikor utánajártam, rátaláltam a Balaton tündére legendára, Helka és Kelén történetére Lipták Gábor feldolgozásában
az Aranyhíd című kötetben. A történet számomra is ismeretlen volt addig, holott eredetileg már 1836-ban megjelent Fáy András tollából a Sió tündéres rege – amit nem mellékesen szintén egy balatoni nyaralás ihletett. Az a legenda hosszú időn át fontos része volt Magyarország kultúrkincsének. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a két legöregebb balatoni hajó, a Helka és a Kelén elnevezése. De a legenda nimbuszát jellemzi, hogy a múlt század elején még szoborcsoport örökítette meg Sió tündér regéjének alakjait a budapesti Városligetben, bár sajnos a háborúk után nem épült újjá.

Legenda új köntösben.

Ám az új Helka történet nem a régi legenda újbóli tálalása, hanem annak folyományaként
egy új, kalandos meseregény. Ez a kaland pár évvel azt követően indul, hogy az eredeti legenda véget ér. A főhős ebben Helka és Kelén gyermeke, az éppen hercegnővé
avatása előtt álló Helka hercegkisasszony, s az ő kis testőre – s a fordulatos kalandok közepette fény derül a korábbi titkokra, s az olvasó Helkával együtt fejtheti meg, ismerheti
meg a régi legendát. „ A történet természetesen a Balaton környékén játszódik – folytatja az író. Mindenki által ismert helyszíneken, Tihanytól Tapolcáig, Hévíztől Sóstóig, a Szentbékkálai kőtengertől Füredig. A mese egyfajta fejlődéstörténet, mely a kiskamaszok felnőtté válását a felelős gondolkodás kialakulását is nyomon követi. A történetben új szereplők is feltűnnek, akik neveikben rendre a Balaton környékéhez kapcsolódó, avagy magyar vonatkozású „beszédes” nevek, Cuha, Rezi, Boncsos, Slambuc, Tramini, Furmint... Ez egyfajta játékos ismeretterjesztési cél is volt részemről, hiszen milyen jó rácsodálkozni
egy-egy név jelentésére, vagy utánanézni, hogy valóban mit is takar, mondjuk a tihanyi kecskepásztor neve, a Congeria szó.” A kalandos történet mellett az író újra felfedezteti az olvasóval, illetve megismerteti a gyerekekkel a Balaton természeti csodáit. Hogy ne csak a fürdőzés vagy a vitorlázás élvezete kötődjön e tájhoz, hanem a valós helyszínek mesebeli megjelenése által játszva megismerhessék a gyerekek a táj értékeit. „Igen, a kötet felvállalt
célja, hogy újrateremtse a Tündéri Balaton imázst, – véli az író – s egyúttal a valós helyszínek iránt is felkeltse az érdeklődést.
A főszereplők végigbarangolják a Gaja patak vadregényes szurdokait, járnak a Hegyestűnél, Salföldön, Szent György-hegyen, Szentbékkállán, Kékkúton, a Tapolcai tavasbarlangban, Hévízen, Keszthelyen, Sóstón, s persze Balatonfüreden, illetve a Tihanyi-félsziget számos izgalmas pontján, ahol az eredeti legenda is játszódott.”

Amellett, hogy a regény egy különös világba kalauzolja el az olvasót, fontos megjegyezni, hogy a műfaja is egyedülálló. Fantasy regény a kiskamaszoknak, vagy hívhatnánk
gyerek-fantasynak is akár, s ahogy a szerző fogalmaz, hogy míg a nemzetközi gyerekirodalomban megjelenő varázslatos hősökről már szinte mindent tudunk, addig a hazai
„varázslóink” feledésbe merülnek. Pedig ez a mesevilág, mondavilág legalább olyan gazdag, mint külhoni társai, s ez egy új stílusú próbálkozás ennek felélesztésére.
Tehát kalandra fel, várnak ránk a Balaton csodás tájai és Helka hercegkisasszony csapatának izgalmas története!

Megjelent a Bábolnai Fórum c. havilap 2011. júliusi számában.

Boldog ünnepeket!

2011-12-24T09:22:00.000+01:00

A "Hópihe keringő" című versem a Sajtkukacz zenekar előadásában hallható.
A rajzot Doszpoly Anna 6 éves kislány készítette a Tűzoltó utcai klinika kisbetegeként.

MézeskaLácsonyfa

2011-12-22T07:53:00.001+01:00

Boldog és békés ünnepeket mindenkinek!


Schall Eszter rajza, a Betűtészta kiadó és mesekönyvbolt karácsonyi plakátja

Szaloncukorlányok karácsonyfadísz

2011-12-15T18:47:00.001+01:00

Igazán kedves meglepetést küldött Bárdos Attila, aki megrajzfilmesítette a Szaloncukorlányok című versemet: karácsonyfadíszt a címszereplőkből.

De ám nem csak nekem, hanem bárki számára! Ugyanis egy kinyomtatható sablont készített, ami immár megtalálható a egyszervolt.hu műhely rovatában! Csak a nyomtató jelre kell kattintani.
Boldog karácsonyt !!!

A film megnézhető a mese.tv-n, a vers pedig fellelhető a Zsubatta! c. könyvben :)

Elfogyott a hőmérséklet

2011-11-12T08:21:00.000+01:00

Mínuszra ébredtünk Budakeszin. Mi más juthatott eszembe erről, mint ez a vers a Zsubattából?!

Tavi tél

Zöld buborék és

kék buborék és

piros buborék és

zöld béka;

Tavi madarakkal az ősz kapuján át nyárba repültek a nagy gólyák;

Kicsi cinegékkel, a nádi verébbel a békák fáznak a tó partján;

Belemerevedtek a tél hidegébe a nagy hullámok a sok buborék,

kék buborék

piros buborék

zöld béka

Megjelent a Zsubatta! felújított kiadása

2011-10-22T09:08:00.001+02:00

Kattins ide!

Tadáám! Íme, a Zsubatta! felújított, újrafestett, kibővített kiadása.

Első megjelenése óta már vagy három bölcsis generáció ült iskolapadba, most pedig megújult formában vehetik kézbe a legifjabb "pályakezdők", mondjuk hat hónapos kortól.

A kötet teljesen új, vidám és kedves képeket kapott Kállai Nagy Krisztina jóvoltából, ám ez nem minden! Új versekkel is bővült, melyek az első megjelenés óta születtek, ám igazán ebbe a kötetbe valók.

Persze a kötet felújítását megelőzte, hogy a mondókái, versei legalább úgy cseperedtek, növekedtek, akárcsak a zsubattázó gyerekek. A Kicsi Hang együttes megzenésítette a Hó hahó című verset, rajzfilm készült a Buborékból, a Szaloncukor lányok titokzatos városáról, s látható rajzfilmen két újan érkező vers is, a Csokinyuszi úrfik és a Farsang.

Mindezek ellenére – pontosabban éppen ezekkel együtt - az új Zsubatta! változatlanul a régi: beszédfejlesztő mondókáskönyv. Olyannyira, hogy ez az alcím – míg korábban a belső címoldalon szerepelt-, immár a borítóra is kikerült.

Belül természetesen továbbra is az található, mint eddig: egy klasszikus, képes gyerekkönyv, tele mondogatni- és eljátszani való rövidebb-hosszabb versekkel. Amitől igazán beszédfejlesztő a kötet, az az szakszerű, logopédiai kategóriarendszer, mely egy kis útmutatót ad ahhoz, miként is lehet játszani a mondókákkal, versekkel. Merthogy a gyerekek a játék által ismerik meg a világot, s ehhez igyekeznek kedvet adni szülőknek-gyerekeknek a versek melletti kis jelek, piktogramok, egyúttal segítséget nyújtani szakembernek a választáshoz.

Mindez kiolvasható az előszóként íródott kis bevezető történetből is. Amihez más nem is kell, mint ide kattintatni – hiszen a Móra kiadó honlapján bele lehet lapozgatni az új kötetbe.

Más nincs is hátra, minthogy örömteli Zsubattázást kívánjak mindenkinek!

Jár A baba bab, jár!

2011-10-19T08:07:00.000+02:00

A Betűtészta kiadó ismét kittet magáért: plakátkampányon tudatja a babás mamákkal és papákkal, hogy a csemetének mily csemegét kínálunk. S kitett magáért újra Schall Eszter is, aki igazán mókás plakátot készített a kis mondókás kötethez.

Azt gondolom, mindenki jól jár - legfőképp a babák :) .

Helka kalandjai 3D-ben a 4.b-től

2011-10-09T18:44:00.002+02:00

3D-s műveket alkotott a 4b! Egész pontosan a pécsi PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájának 4.b osztálya Helka és Ciprián kalandjaihoz!
A képeket az osztályfőnöktől, Oszoli Mártától kaptam, akinek az osztálya pedig - miután mindenki beszerezte Helka kalandjait, s elolvasta a nyáron - most csodás alkotásokat készített a történet nyomán.

S íme a képek, az alkotók neve szerint ABC sorrendben:

Bogárdi Bálint: Kamor Szurdokvára


Bötkös Ingrid: Szurdokvár

Dobra Viktória : Szurdokvár

Gulyás Bálint Szurdokvár


Gulyás Bálint - Szurdokvára másik nézetből


Kászonyi Andris - Kamor szekere


Pál Adrienne - Szurdokvár, Kamor és Cuha, Tramini és Furmint


Papp Orsolya Szurdokvár


Parrag Kristóf Szurdokvár


Sárosi Panni - Kamor szekere


Várbíró Cecília Szurdokvár

Wunderlich Márton - Kamor szekere


Vár a sziklák között


Erődítmény a sziklaszurdokban

Palacsinta party Tramini módra

Botfül

2011-10-08T10:33:00.000+02:00

Botfül

Gyönyörűen énekelek.
Mondták is, hogy nincs botfülem.
És ez igaz is.
Ezért van, hogy néha
a fülem botját se mozdítom.
Hogy’ tehetném? Nincs énnekem olyanom!

Kinyerma

2011-09-25T19:14:00.000+02:00

Nyulász Péter: Kinyerma

A játékot te nyered,
ha nagyobb a tenyered.
Ha pedig az én tenyerem
nagyobb, mint a te tenyered,
akkor bizony nem te nyered,
hanem az én tenyerem nyer!

Vadonatúj Zsubatta!

2011-09-24T19:07:00.000+02:00

Soha rosszabb szeptembert!

Egy kis nyári álom után immár elérhető A baba bab, s vele együtt a Miazmég is feltűnt újra az internetes kereskedésekben. Csütörtökön megérkezett Helka második kiadása is a Betűtészta kiadóhoz, s ugyanekkor koppantott be az email fiókomba a felújított Zsubatta! is a Mórától. Kállai Nagy Kriszta kedves rajzaival teljesen új külsőt/belsőt kap - s a verses tartalom is változik kicsit, három újabb "belevalóval" bővül a kötet. Igaz, még nyomda előtt áll - és borítóképem még nincs-, de itt egy oldal ízelítőnek.

A baba bab

2011-09-15T06:18:00.002+02:00

"Tik - tak, mint a régi óra inga leng a hinta kint a téren"

Egy újabb 100% Budakeszi könyv érkezett az Ünnepi Könyvhétre, ezúttal egy keménylapos lapozó formájában. Címe: A baba bab - mondókák kicsiknek. A képeket Schall Eszter készítette, a kiadó ezúttal is a Betűtészta, belül pedig jó pár, "író-olvasó" találkozókon már alaposan kipróbált mondóka, s természetesen legalább annyi vadonatúj is. Bátran ajánlom az apró, cumista baba-baba-babáktól a totyimotoron vágtázó bölcsiseken át, minden játékoskedvű gyereknek, 99 éves korig :)!

Kritikák, recenziók, ajánlók, vélemények a Helkáról

2011-09-14T09:45:00.000+02:00

PRAE.hu
Pásztor Csörgei Andrea: Balatoni legendák új köntösben

Valódi hiánypótló mű Nyulász Péter Helka című meseregénye, hiszen a témaválasztása igazán különleges: a kötet egy olyan Balatonhoz kapcsolódó régi magyar legendát elevenít fel és gondol tovább, mely lassan csaknem a feledés homályába merült, és amelyről az utóbbi időben méltatlanul kevés szó esett. Egészen mostanáig... A cikk folytatása itt olvasható

Élet és irodalom
Lovász Andrea - EX LIBRIS: Nyulász Péter: Helka

A Fáy András regéjét (1836) és Lipták Gábor mondáit (1976) tovább író balatoni mesés legenda hiánypótló a maga (mű)nemében, s bár a szépirodalmi rangú eredetmondáknak a kortárs gyerekirodalomban is vannak előzményei (például Mosonyi Aliz: Mesék Budapestről, 1982; Balogh Robert: Várból várba, 2009), Nyulász Péter Helkájához hasonló, nagy lélegzetű, világépítésében és cselekménybonyolításában is monumentális igényű, egyetlen régióra összpontosító mű eddig nem született. A cikk folytatása itt olvasható

LITERA.HU
Nagy Boldizsár - Tessék szépen nevetni! - II. rész (Litera.hu)

Ha azt a kifejezést hallom, hogy magyar gyerek-fantasy, nem biztos, hogy a lelkesedéstől túlságosan megdobban a szívem. Inkább összeszorul a félelemtől, akármilyen furcsa dolog is az, hogy minden gyanús már, amit a magyar történelemhez kötnek. És az sem sokat javít a helyzeten, ha elfeledett nemzeti legendák újraélesztéséről és a „magyar Középfölde” megalakulásáról hallok egy regény kapcsán. Amikor a (nekem elsősorban) Dörmögő Dömötörből és az egyszervolt.hu-ról ismerős Nyulász Péter könyvéről, a Helkáról először olvastam, bevallom, hogy Kárpát-medencei tanulságokra, erkölcsnemesítő hun-hobbitokra és Jumurdzsák gyűrűjéből kiröppenő, medveszív formájú patrónusokra számítottam. Hogy megszabaduljak a lidércnyomástól, úgy döntöttem, szembenézek a félelmeimmel, és belekezdek az olvasásba: aztán hála a Balaton tündéreinek, épp az ellenkezőjét kaptam ennek! A cikk folytatása itt található

Pagony.hu
Papp Eszter : Egy feledésbe merült legenda

Hallottatok már Helkáról, Kelénről, vagy Sióról? Ismerős ugye? Diszkók, hajók, és gyümölcslevek. Csak ennyi lenne? Nyulász Péter elmeséli nekünk, honnan erednek ezek a varázslatos hangzású nevek. Megtudhatjuk azt is, ki volt Kamor, Bora, Horka és Thuz, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei.

Sajnálom, hogy nem most vagyok gyerek, de ezen már hiába is siránkozom. Jó lett volna 8-10 évesen olvasni először a Helkát, biztos agyonharapdáltam volna a szám az izgalomtól, és leckeírás helyett ezt olvastam volna az íróasztal alatt. Rajongtam volna a sok csodás teremtményért, Helkának képzeltem volna magam, és valószínűleg a nagymamámtól kapott műanyag gyűrűvel rohangásztam volna fel s alá a nagyszülők fűzfői kertjében, azt képzelve, hogy az a titokzatos Sárgaköves Gyűrű. Helka helyett viszont Tolkienen, Endén, vagy hogy mást ne említsek, Rowlingon edződtem, így a fantasy elemek már nem nyűgöztek le annyira. De kaptam helyette olyasmit, amit nem sok gyermekregény adhat a felnőtt olvasónak, főleg nem a magyar olvasónak. Balaton elfeledett legendáját. Biztos vannak, akik ismerik Helka és Kelén történetét, de korántsem él annyira elevenen bennünk, mint például a görög mítoszok. Pedig ez is egy mítosz, mégpedig a miénk, magyaroké. Tündérekkel, boszorkányokkal, varázslókkal, és képzeljétek, még mifelénk is éltek óriások, de ne szaladjunk ennyire előre! A cikk folytatása itt található

Csodaceruza.hu
Oszoli Márti : Baljós árnyak a Bakonyban

A Könyvfesztiválon különös érdeklődéssel kerestem Nyulász Péter új kalandregényét, mely a Balaton legendájának újraéledését ígéri, egy feledésbe merült mítosz nyomán. A szerzőtől eddig verseket, mondókákat olvashattunk (Zsubatta! Miazami? Miazmég?). Azt is tudjuk, hogy történelem-földrajz szakos diplomája van, emiatt is izgatott, hogy milyen lesz a regény. A másik ok, hogy nyaranta a családdal kedvelt kirándulóhelyünk a Balaton-felvidék, kíváncsi voltam, miazamit még nem tudok róla.
A borítóval egybeszerkesztett fület kihajtva, a Balaton-felvidék „varázstérképe” jelzi, mely vidékeken, tájakon fogunk járni olvasás közben. Belelapozva pedig, Bohony Beatrix illusztrációi sejtetik a könyvben rejlő titokzatos világot, melyben a Bakony varázslója, Kamor, útnak indul Helka hercegkisasszony beiktatási ünnepségére. A cikk folytatása itt található

Est.hu:
Ugyan ki gondolná, hogy a misztikus legendák, szemkápráztató csodák, és sejtelmes titkok nemcsak a messzi, sose látott tájak privilégiumai, hiszen egészen közel, a Balaton partjánál is nyüzsögnek a csodalények – hercegnők, óriások, szakállas békák –, és igen furcsa dolgok esnek meg itt néha. A cikk folytatása itt található

Napocska.hu
Almásy Katalin : Helka elfeledett világa

Sióról már hallottunk, de vajon tudjuk-e, hogy mi vagy éppen ki volt ő? Helka és Kelén személye szintén ismeretlen számunkra, nem beszélve Kamorról. Furcsa nevek, hősök, idegenek? Ha egy kicsit jobban megismerjük őket, máris fontos szereplői lesznek életünknek, s nemcsak azért, mert ők a balatoni regevilág hősei, hanem mert mostantól egy fantasy gyerekkönyv főszereplői is. Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai c. könyve a héten jelenik meg a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A cikk folytatása itt található

Froeria’s Lullaby - blogbejegyzés

Ha lehetséges az, hogy valaki szerelmes legyen egy névbe, akkor én az vagyok, méghozzá a Helkába - az most lényegtelen, hogy női névről van szó, és én magam is lány vagyok. Két-három éve döntöttem el, hogyha nagy leszek és már lesz egy férjem és megszületik a mi gyönyörűséges kislányunk, akkor én őt így fogom elnevezni - nincs apelláta.
Emiatt történt, hogy egy borús délutánon megint csak a Libriben sétálgatva megakadt a szemem a borítón, s egy pillanattal később a címen. Rögtön a kezembe kaptam, s gyorsan elolvastam a hátlapját. Azt vártam, hogy a régi balatoni legendát, Helka és Kelén történetét sikerült végre valahára megkaparintanom, de nem. Ez már egy másik mese... ami egyáltalán nem is baj. A cikk folytatása itt található

INTERJÚK

Pungor András: Magyar kihívója akadt Gandalfnak
(168óra online)

– Tényleg ötévesen is írtál verset?
– Igen, egy félreértés miatt. Anyák napján, délelőtt apukám azt mondta, egy verssel köszöntsem fel anyukámat. Komolyan vettem a felszólítást, lehasaltam a padlóra és írtam egyet....
A cikk folytatása itt olvasható

Süveges Gergő - MTV Ma reggel - Itt látható a VIDEO

Füred tv : Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. Nyulász Péter nemrég megjelent meseregénye ennek a legendának a felkutatására invitálja az ifjú olvasókat. A könyvet a Helka hajó fedélzetén mutatták be az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Itt látható a VIDEO

AJÁNLÓK:

Magyar Szó . com
NYÁRI OLVASMÁNYAJÁNLAT

A regény a Balaton és a Bakony egy elfeledett mítoszán, Sió tündéres regéjén, Helka és Kelén legendáján alapul. Ám az új, kalandos meseregény főszereplői a korábbi legendahősök gyermekei, akik saját múltjuk titkainak erednek nyomába... A cikk folytatása itt található

Olvasó sarok - beleolvasó (pagony.hu)
Nyulász Péter: Helka- A Burok-völgy árnyai

Biztos vannak, akik ismerik Helka és Kelén történetét, de korántsem él annyira elevenen bennünk, mint például a görög mítoszok. Pedig ez is egy mítosz, mégpedig a miénk, magyaroké. Nyulász Péter elmeséli nekünk, ki volt Helka és Kelén, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei.

Itt el lehet olvasni a könyv első oldalait

Promontor TV

2011-08-28T15:50:00.002+02:00

Fáradt arany égbolt a Balaton fölött

2011-08-20T09:47:00.002+02:00

Az esti vihar után aranyba burkolózott az ég a Balaton fölött!!! Úgy húsz mérföld távolságra a tótól, így nézett ki az ég a Balaton irányába. Egyértelmű az oka: Helka (vagy tán Kamor) győzedelmeskedett a lidércek felett ...

Ma van Helka névnapja!

2011-07-11T14:13:00.003+02:00

NYERJ NÉVNAPI, DEDIKÁLT HELKA KÖTETET!!!
Július 11-e van !!! Ugye mondani sem kell, miről nevezetes ez a nap?
De lehet, hogy írni igen: ma van Helka névnapja!!! Ennek örömére névnapi Helka játékot hirdetünk: egy dedikált névnapi Helka kötetet nyerhet, aki megoldja a kérdést: melyik idézet kitől származhat a történet szereplői közül? Párosítsd a számokat a betűkkel – írd meg kommentben ITT: , és részt veszel a sorsoláson!
(Ez egy facebook-os oldal, s előbb LIKe-olni kell az oldalt, utána lehet kommentet írni a képhez...)

Helka iskolapéldája

2011-07-03T07:29:00.001+02:00

Van egy osztálynyi gyerek Pécsen, akik egy teljes nyáron át tartó osztálykirándulásra vállalkoztak: az egész nyarat a Balatonon töltik. Már persze, ha tényleg kedvük tartja :) . A lényeg, hogy mindez módjukban áll, hiszen mindannyian beszerezték Helka kalandjait (mint a mellékelt ábra is mutatja), s így valóban akkor ruccanak a Balatonra, amikor csak akarnak.

PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskolája 3.b és Helka

Nem kis érdeme van ebben Oszoli Márti tanítónőnek, a 3.b (azaz hamarosan 4.b) osztályfőnökének, akiről nem lehet nem elmondani, hogy a gyerekirodalom legnagyobb barátai közé tartozik. Falja a könyveket, s ezekről rendre beszámol a Csodaceruza oldalain, az osztályával rendszeresen vesznek részt irodalmi akciókban, pályázatokban, s rendszeresen szervez találkozókat az iskolában szerzőkkel, írókkal, mi pedig örök hálával tartozunk neki ezért!

Füred TV: Helka a Helkán

2011-06-08T21:03:00.000+02:00

Helka bemutató a Helkán

2011-05-30T05:57:00.002+02:00

Helka révbe ér!

A Helka hajón mutatkozik be Helka az Ünnepi Könyvhéten, Balatonfüreden!

Erre mondhatnók: Helka a négyzeten! Június 4-én szombaton 11 óra után pár perccel érkezik Balatonfüredre az egyik legöregebb - s leggyönyörűbb - balatoni hajó, a Helka, s miután révbe ért, részt vesz a 82. Ünnepi Könyvhét balatonfüredi programjában: fél tizenkettőkor a fedélzetén tartjuk a Helka - A Burok völgy árnyai bemutatóját.

Másnap, vasárnap 11 órakor, Budapesten, a Vörösmarty téren lesz dedikálás az Agave kiadó standján, ahova sajna a hajó nem tudja elkísérni a könyvbéli Helkát, de a budakeszis kistesó igen!
A baba bab, a Schall Eszter képeivel készült, vadonatúj mondókás
lapozóm ott látható először!

Szintén közösen szerepel ez a két Betűtészta kiadónál megjelent könyvem az Alexandra Pódiumon (Nyugati téri áruház) június 18-án 11 órakor.

Ide kattintva: Helka könyvről bővebben.

Idekattintva: A baba babról bővebben.

MTV Videotár: Helka a Ma reggelben

2011-05-29T15:13:00.002+02:00

Innen is indul a video

Boldog Anyák napját!

2011-05-01T06:53:00.001+02:00

Nyulász Péter: Fülönfüggő

Libben a csintalan angyalka tincs,
fülecském csücskében csillan kis kincs.
Felhajtja hajamat,
cimpámra puszit ad,
Anyánál tündérebb földhátán nincs!

Egy jelenet a Helkából

2011-04-23T15:50:00.003+02:00

Íme két jelenet Helka kalandjaiból, Biber Áron Benedek készítette. Ezek az első rajzok, amiket egy lelkes Helka olvasótól kaptam.

Nem tagadom, nagyon örülök nekik, s ezúton is köszönöm!

Csokinyuszi úrfik rajzfilmen

2011-04-20T14:14:00.000+02:00

Ennél szinte nem is lehetne később a Húsvét, de megérte várni! Mostantól látható a Mese.tv-n Bárdos Attila nagyszerű rajzfilmje a Csokinyuszi úrfik című versemből:

Ide kattintva indul a film

Helka - A Burok-völgy árnyai

2011-04-16T10:30:00.004+02:00

A Balaton legendája újraéled!

A Helka – A Burok-völgy árnyai című regény a Balaton és a Bakony egy elfeledett mítoszán, Sió tündéres regéjén , Helka és Kelén legendáján alapul.
Ám az új, kalandos meseregény főszereplői a korábbi legendahősök gyermekei, akik saját múltjuk titkainak erednek nyomába, s az olvasó velük együtt kalandozva bogozhatja ki az eredeti legenda rejtelmeit. A kalandok során valós, mégis igazán mesébe illő helyszíneket járnak végig Tihanytól Hévízen át Sóstóig, a Gaja szurdokaitól a Szentbékkállai kőtengeren, Tapolcai tavasbarlangon át Balatonfüredig....

Megjelenés 2011. Nemzetközi Könyvfesztivál, kiadó a Betűtészta. A művészi illusztrációkat Bohony Beatrix készítette.

Kedvcsináló a történetből:

„Különös események zavarják meg a Balaton nyugodt mindennapjait. A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni.

Mindeközben a Burok-völgy barlangok szaggatta szurdokában sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron. Az egyetlen remény Kamor, a Bakony varázslója…”

A fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros, kalandos meseregény elsősorban a már olvasni tudó, 7-12 éves korosztálynak íródott, ám felolvasva már 5-6 éveseknek is ajánlott.

Kritikák, recenziók, vélemények a könyvről

IDE KATTINTVA BESZEREZHETŐ

Aranykönyv TOP 50-ben a Miazmég!

2011-04-08T15:37:00.000+02:00

Kellemes meglepetésként ért, hogy a Miazmég bekerült a Libri Aranykönyv szavazásán a TOP 50 közé. Ám ha már így van, igazán segíthetnétek, hogy a top10 között is ott lehessen :). Azaz aki kedveli, kattintsa be, hogy ajánlja. A Libri honlapján az aranykönyvön belül a gyerekirodalmon belül a magyar szerzők köteti között lelhető. Itt a link, ahol szavazni lehet (regisztráció után): http://www.libri.hu/aranykonyv/

Előre is nagy köszi!
Azaz köszönjük Szalma Edittel (s hozzá még egy apró titok: némi meglepi még érkezik a Miazméghez Edit kapcsán a jövő héten!)

A Világ Legdacosabb Töltőtolla

2011-03-31T06:50:00.000+02:00

Csukás István hetvenötödik születésnapjára:

A Világ Legdacosabb Töltőtolla

Valamerre a mesék földjén, valahol Sajgótalján felé félúton, a lilafüledi elágazásnál jobbra, egy kis aprókavicsos utacska töri át az út menti berkenyebokros jegenyesort. Átkanyarog a lankás domboldalon, és egy titokzatos parkba visz. A szabályosan nyírt sövények között virágágyak illatoznak, középen szökőkút csobog, mellette játszótér, két oldalt pedig egy-egy ház áll. Az egyik egyszerű, emeletes lakóház, mintha valami nagyváros közepéről varázsolták volna ide, ám a másik, mint valami kis tündérpalota. Mögöttük sportpályák, úszómedencék és garázsok mindenféle járművel.

Nem véletlenül titokzatos ez a hely! A Nagy Meseíró számtalan gyermeke lakik itt, történeteinek szereplői. A nagyvárosi házban gyerekek és felnőttek, a kis palotában tündérmesehősök.

Bizonyára vannak itt verőfényes, madárcsicsergős reggelek, lusta, fülledt nyári délutánok, vircsaftos, hógolyózós téli esték, de ez a nap történetesen egy hűvös, felhős, esőszemerkélős tavaszi délelőtt volt.

A kis palota ablakából Kiscsacsi bámult kifelé egykedvűen. Mögötte csendesen múlatta az időt a népes társaság, senkinek se fűlt foga kidugni az orrát.

Pedig az udvaron történt valami. Kiscsacsi meg is jegyezte:

- Valamire készülnek a fiúk!

- Kicsodák?

- Kisrece, meg a többiek. Mind. Ott megy Lópici Gáspár, Bagaméri, aztán a mezítlábasok is a szigetről Gazsi bácsival az élen, meg az a sasszemnyomozó Gergő és a csapata Gajzágó Istvánnal, mindenki. Egy csomó lufi van náluk.

- Vajon mire készülhetnek? – tűnődött Borzas a hintaszékben.

- Április elseje van – lapozgatta a naptárt Süni -, talán bolondozni lett kedvük.

- Vagy szerveznek egy jó kis cirkuszi előadást – lelkendezett Pintyőke.

- Hogy mit mondtál? Április elseje? – kászálódott fel a helyéről Gombóc Artúr. – Hiszen akkor holnap április másodika!

- Hogy neked mekkora eszed van! Mi lenne más, május 35? – kopogtatta a homlokát Oriza Triznyák, jelezve, hogy mire gondol.

- Hát nem érted? Április másodika! A születésnap! – szólt ekkor Kakukk.

- Tényleg! A Nagy Meseíró születésnapja! – csapott a homlokára Tüskéshátú.

- Akkor úgy illik, hogy mi is felköszöntsük - hoppant a szoba középre a Legkisebb Ugrifüles. - Ugye, jól gondolom? Ugye ti is így gondoljátok?

- Igen, igen! – harsogták lelkesen mindannyian – De mivel köszöntsük fel?

- Süssünk neki tortát! – pattant fel Süsü öléből a Kis királyfi, a Kancellár pedig bólogatott:

- Kétséget kizáróan igen, ez megfelel az udvari protokollnak!

- Ez valóban jó ötlet – helyeselt a Jó Királyfi. - Már csak az a kérdés, milyen legyen az a torta?

- Ho-ho-ho! Hát milyen lehetne, ha nem halas? – ugrott elő a sarokból a Nagy Ho-ho-ho horgász, ám a többiek rögvest lehurrogták.

- Hal a tortán?! Ki hallott már ilyen badarságot! – zúgolódtak.

- Ha engem kérdeztek, én a vadkörtét szeretem. Lehetne vadkörtés. De nem muszáj, ha ti nem úgy akarjátok – fontolgatta Süsü.

- Hogy az a savanyú izé? Hogyisne! Legyen inkább málnaszörpös! – szállt be az ötletelésbe Röfi.

- Nincs mit tanakodni! – elégelte meg Gombóc Artúr. – Csokoládétorta lesz és kész! – jelentette ki ellentmondást nem tűrve. - Már megyek is a boltba! – tette hozzá, s azzal elviharzott, a vita pedig lezárult. Ámbár a Kancellár újra fontoskodni kezdett.

- Az illemkódex szerint a torta mellé üdvözlő kártya is jár! Írnok! Keríts papírt, diktálok.

- Nem úgy van az! – mordult fel ekkor az íróasztal közepén lustálkodó Mirr Murr. - Én vagyok az íróasztalon, itt a papír, itt a toll, én írom meg – mondta határozottan, és kezébe vette a mellette heverő tollat.

Ám ekkor hirtelen megszólalt Pom Pom.

- Óvatosan azzal a tollal, barátocskám! Hiszen az a Világ Legdacosabb Töltőtolla!

- Na, még csak ez hiányzott, hogy egy szőrgombóc mondja meg nekem, mit csináljak! - méltatlankodott a kandúr.

- Pedig jobb lenne, ha figyelnél rá – figyelmeztette Picur. – Ki tudja, milyen baj származhat! - s ehhez a meglátáshoz szép sorban csatlakoztak a többiek: Bóbice, Csinnadratta, Festéktüsszentő Hapci Benő, Mágneskörmű Szögkihúzó, Főkukac - azaz mindenki, kivétel nélkül. Közösen megszavazták, meghallgatják, amit Pom Pom mondani akar.

- Szóval ti még nem hallottátok a Világ Legdacosabb Töltőtollának esetét a Kétségbeesett Szerzővel? – kezdte ő, s mivel a többiek csak ingatták a fejüket, hát belefogott.

- Régen történt ez, s akkor még nem is volt ő a Világ Legdacosabb Töltőtolla! Ő volt a titokzatos Meseíró Varázstoll. Akkor történt ez, amikor még kalamárisban tartották a tintát, és nem volt számítógép, se mobiltelefon, de még mikrohullámú sütő sem…

- Ha kérhetném, mellőzzük a lényegtelen részleteket! – vágott közbe Mirr Murr modortalanul.

- Hát jó, akkor onnan, amikor a Kétségbeesett Szerző a szokásosnál is jobban kétségbe volt esve. Szorította a határidő, s nem volt egyetlen épkézláb gondolata sem a meséhez, amit a Szerkesztő rendelt tőle, holnapra. Kétségbeesésében mászkált a város girbegurba utcáin, hátha valahol rátalál az ihletre. Tekergett erre, bandukolt arra, s hogy, hogy nem, kitévedt az ócskapiacra. Ott aztán az egyik árusnak, akinek a standja telis, de tele volt mindenféle írószerszámokkal, elpanaszolta bánatát: „Mire való ez a sok szép cerka, toll és plajbász, ha neki egy szó se jut eszébe, amit papírra vethetne?!” Hanem ennek hallatán felcsillant az ószeres szeme! Hátralépett a bódéjába és egy különös, aranycirádákkal futtatott bordó dobozkát hozott elő, s abban egy töltőtollat.

- Különleges szerencséje van magának! – mondta a Kétségbeesett Szerzőnek. - Ez itt kérem a híres nevezetes és titokzatos Meseíró Varázstoll! Ezeregyszáz mese van benne, sőt még annak is a tízszerese! – magyarázta az ószeres. - Szinte maguktól gördülnek az izgalmas fordulatok, döbbenetes hasonlatok, tréfás kiszólások. De vigyázat! Csak annak ír a toll, aki megtalálja a hangot a lelkéhez!

Örült a Szerző, sietett haza, és már egyáltalán nem volt kétségbeesett. Hozzá is fogott rögvest:

- Egyszervolt, hol nem volt, volt egyszer egy gonosz, hétfejű sárkány…

Azaz csak hozzáfogott volna, mert a toll csak karcolta, karmolta a papírt, semmi értelmes nyomot nem hagyott rajta.

- Mi a szösz, máris kifogyott a tinta?! – hökkent meg a Szerző. Szétcsavarta a tollat, és igen csak meglepődött, hiszen színültig volt a tintatartály. Ennél már csak akkor lepődött meg jobban, amikor megszólalt a Meseíró Varázstoll.

- Már eleve nem jól kezded, ilyen mese van már ezeregy! Csak nem képzeled, hogy én hajlandó vagyok ilyen ötlettelen akármit megírni! Tessék valami eredetit kitalálni! Például hogy egy csupa szívszeretet sárkány, akinek csak egy feje van...

- Ugyan! – legyintett a Szerző. – De akkor mit szólsz ahhoz, hogy „Hol volt, hol nem volt”?

- Nem.

- Volt egyszer egy?

- Nem.

Ekkor arra gondolt a Szerző: „Megállj, te toll! Kibabrálok veled!” A szerkesztőnek pedig majd azt mondja, csak egy betű elírás, amit ki lehet javítani, s így próbálkozott:

- És ha az az első szó, hogy „bolt”?

No, ezzel sikerült is félrevezetni a tollat, az készséggel leírta a szót. Hanem amikor így folytatta: „…egyszer egy bolt” - a Meseíró Varázstoll máris kapcsolt, hogy a Szerző be akarja csapni! Bizony nagyon mérges lett, és bosszút esküdött: a következő szónak csak az ellenkezőjét hajlandó leírni!

- „… nyitás előtt egy perccel…” - írta volna tovább a Szerző, mert megtetszett neki a boltos téma, ám a felbosszantott töltőtoll belekötött:

- Nem!

- Mithogy nem?

- Nem nyitás: zárás!

- De hát azzal nem lehet kezdeni, az a vége! – méltatlankodott a Szerző. - Nyitással indul a történet. Írjuk csak le: nyitás.

- Zárás!

- No de mégse kezdhetem hátulról! – érvelt volna tovább az író, de hasztalan. A Meseíró Varázstoll hajthatatlan volt. Csökönyösebb lett, mint a legádázabb öszvér. Hiába is küzdött a Szerző, hiába is próbálkozott bármivel, a Meseíró Varázstoll megmakacsolta magát. Megesküdött, pöttyöt se ejt addig semmiféle papírra, amíg ezt a szót le nem írhatja: zárás! A vége az lett, hogy a Szerző olyan paprikás lett a méregtől, akár a legcsípősebb dunai halászlé, és dühében kihajította a makacs írószerszámot az ablakon, repüljön, amilyen messzire csak lehet! Ne is lássa többet.

A toll pedig kipottyant az árokszélére. Napokig hevert ott a fűben, és többé már nem volt ő a Meseíró Varázstoll, ő lett a Világ Legdacosabb Töltőtolla. Egy hét múltán talált rá egy postás. Magával vitte, de nem fogott, hát eldobta. Felkapta egy kutya, de rájött, hogy nem madárcsont, kiköpte.

- Csak a lényeget! – mordult Mirr Murr.

- Hiszen azt mondom! Számtalan kézben megfordult a Világ Legdacosabb Töltőtolla, s aközben annyi nap eltelt, mint országúton a szaggatott csík, de csak nem akadt senki, aki írásra bírta volna. Pedig már az is gyötrődött. Fonnyadt, sorvadt csak egyre a lelke, de hát kötötte az esküje, amit pedig varázstollak meg nem szeghetnek: egy betűt se ír le annak, aki nem a zárás szóval kezdi! De bárcsak akadna végre valaki, annak az összes meseíró varázslatát odaadja, csak írhasson végre! - fohászkodott a toll, mígnem egyszer, arra tévedt a falubéli kovácsmester kackiás bajszú legényfia, egy hegedűvel a hóna alatt.

- Nicsak, egy toll! – mondta a legény, s lehajolt a fűbevetett írószerszámért, az pedig újult reménnyel kérdezte:

- Mondd csak, mi az első szó, amit le akarsz leírni?

Tűnődött a legény, s aztán így válaszolt:

- A nevemet.

Csalódottan hallotta ezt a Világ Legdacosabb Töltőtolla, de próbaképpen rákérdett:

- S mondd csak, hogy hívnak téged?

- Csukás István…

Hanem ez alaposan meglepte a Világ Legdacosabb Töltőtollát, s igencsak gondolkodóba esett: most mitévő legyen? A csukás az nem zárás. Ízlelgette magában a szavakat: zárás - csukás, csukás - zárás, és közben alaposan végigmérte a legényt: hóna alatt a hegedűvel, a kackiás nagy bajuszával igazán mesébe illett a falubéli kovácsmester legényfia. Végül úgy döntött: ha nem is ugyanaz csukás és zárás, de legalább szinonima, és így szólt:

- Határeset, elfogadom!

A kovácsmester legényfia pedig, ahogyan odakanyarította a nevét a papírra, csak azt érezte, valami bizsergő melegség kúszik fel az ujjain, végig karján, a vállán, egyenesen a szívébe. De ott se állt meg. Szétáradt a tagjaiban, s megtelt mesével a bajusza szála hegyitől a lábaujja körméig, a tollnak pedig azóta is ott a helye a meseíró íróasztalon.

- Hát ennyi a történet – mondta Pom Pom –, és csak vigyázz Mirr Murr, ezzel a tollal nem lehet akármit papírra vetni!

- Na jó, de akkor most mit írjak? – vakarta feje búbját a kandúr. - Kezdjem azzal, hogy „csukás”?

- Hát persze! Írd, hogy Csukás István születésnapjára! – lelkesedett körülötte a csapat. Ő pedig fogta a tollat, az pedig engedelmesen odakanyarított egy csinos C betűt, aztán jött az S, pár perc alatt meg is volt a cím.

- Na, eddig megvolnánk. És most, hogyan folytatjuk? – emelte orra elé a tollat Mirr Murr, nekiszegezve a kérdést. Az pedig nevéhez méltón dacosan válaszolt.

- Mi vársz tőlem, én tudjam? Hallhattad, én már az összes mesélővarázsomat átadtam.

- Úgy látszik, ettől nem várhatunk segítséget – legyintett a kandúr, ám ekkor nagy lendülettel bedörrent az ajtón Gombóc Artúr, és csak úgy harsogott.

- Nálad a toll? Jaj, de jó! Ugyanis támadt egy ötletem! Szerintem írjunk egy üdvözletet is a tortához! – azzal földre dobta a két csokoládéval teli bőröndöt, és költői pózba vágta magát. Kidüllesztette a mellét, és plafonra emelt tekintettel belekezdett:

- Írjad: „Hogy kicsoda Csukás István? Hát nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri! Egyszer ilyen, egyszer olyan! Most milyen? Most leginkább...”

- Jaj, csak azt ne mond, hogy fel-alá hintázik az ágon és szőrsapkához hasonlít! – sikkantott fel Picur, merthogy igencsak ismerősnek tűntek számára ezek a mondatok.

- Óh, nem! – kuncogott a dagadt madár - Olyan, mint az Ásító Szörnyeteg.

- Mint én?! – tátotta el óriási száját az Ásító Szörnyeteg.

- Igen, pontosan! Éppen hatalmas levegőt vesz, hogy mind a hetvenöt gyertyalángot elfújja a tortáján, egy szuszra.

írta: Nyulász Péter, a Könyvmolyképző Kiadó felkérésére

Helka - már előjegyezhető

2011-03-26T06:26:00.003+01:00

A Balaton legendája újraéled - és ehhez alig kell csak pár nap, a nyomda már dolgozik!
Olyannyira közelít a pillanat, hogy a Bookline-on már előjegyezhető a kötet. Lesz persze bemutató is a Könyvfesztiválon a Gyerek(b)irodalomban, a Millenáris Fogadóban április 16-án, játékkal egybekötve két alkalommal is,17-én pedig közösen Bohony Beával, az illusztrátorral.

... nagyon izgi :)

Interjú, velem

2011-03-22T17:48:00.001+01:00

„A gyermek a játék által ismeri meg a világot”

Gyermekei születése óta szinte egyfolytában ír – mondókákat, versikéket, újabban pedig regényt. Nem csak szórakoztatni, tanítani is akar, miközben azt vallja: a gyermekverselés végső soron egy játék, amely során nem leereszkedni, hanem felnőni kell a kicsik nyelvezetéhez.

Azt mondja, a szerzők többsége akkor kezd gyermekverseket, mondókákat írni, amikor szülővé válik, és ez nála sem volt másképp. Nyulász Pétert Lelle és Lőrinc nevű gyermekei ihlették a versikék fabrikálására, ám az is igaz, volt még számos előzmény. – Zenészmúltamnak köszönhetően a ritmussal soha nem volt problémám, a szójátékokat mindig is kedveltem, gyakorló újságíróként pedig megtanultam bánni a szavakkal. Lányom születése után kedvet kaptam, hogy ne csak használjam a szavakat, hanem játsszak, és örömöt szerezzek velük. Innentől kezdve - ha csak tehetem -, gyerekverset, mondókát, mesét, kitalálós versikét írok.

Vagyis játszik…
Igen, hiszen, a gyermekek a játék által ismerik meg a világot - így eleinte játékos formában mondtam lányomnak a ritmusos, és olykor értelmetlen szavakat is, magamat is elszórakoztatva ezzel. Lelle ekkor beszélni még nem tudott, de élvezte, és boldogan fogadta a halandzsa nyelvet is. Bretti bretti tinkegretti/Tinke cinke csinderetti/Bádog bögre csinderetta/Fazékfedő csinnadratta!/BUMM! A „bumm”-ot imádják, ráadásul sokszor már akkor „szavalják” – azaz eljátsszák, elmutogatják a mondókákat, amikor beszélni még nem, vagy alig tudnak. Lelle öröme engem is inspirált, hogy újabb verseket találjak ki, amelyeket egy idő után képtelenség volt fejben tartani, lejegyeztem, és a környezetemben lévő gyerekeken folyamatosan „teszteltem”. A családi játékból, az írásokból egyszer csak összegyűlt egy könyvre való.

És megjelent a Zsubatta című kötet, amely az alcíme szerint beszédfejlesztő kötet …
Igen, bár eredetileg én csupán gyerekízlésre szabott, a gyermekek nyelvén, nekik és velük „szavalható”, általuk is megtanulható verseket, mondókákat írtam - a logopédiai plusz a könyv szerkesztése során alakult ki, s bevallom, én magam ezzel addig nem is voltam tisztában. Feleségem, Gáll Edina logopédus, ő dolgozta ki azt a kategóriarendszert, melybe besoroltuk a verseimet, mondókáimat, beszédöröm felkeltőként, szókincsfejlesztőként, mozgással kísérhetőként, diszlexia megelőzésére alkalmasként, és így tovább. Ezáltal lett a végén beszédfejlesztő ez az egyébként klasszikus gyerekverses, mondókás kötet.

Kiknek „segíthetnek” a versek?
Minden apróságnak, már 3-4 hónapos kortól, a világ gazdagságának mielőbbi megismerésében. Azoknál a gyermekeknél pedig, akik valamilyen okból esetleg még 5-6 éves korukban sem beszélnek, terápiás jelleggel is lehet alkalmazni, amikor például az a cél, hogy egyáltalán megszólaljanak. Azoknak a gyerekeknek, akik megkéstek a beszédfejlődésben, esetleg diszlexiával küzdenek, kifejezetten hasznos és élvezetes lehet a játékos, ám könnyen mondható szófejtők, a hétköznapok mondókáinak szavalgatása – bár igazság szerint ehhez nálam jobban értenek a szakemberek, én csak a muníciót szolgáltatom hozzá a versekkel.

Egy mondókás kötetben hogyan fér meg egymás mellett a hétköznapiság, valamint a fantáziadús gyermekvilág, és - nyelvezet?
Hétköznapiság alatt a gyermekeket is körülvevő, mindennapi környezetet értem. A mókás látásmód pedig segít, hogy más megközelítésben mutassam meg a kicsiknek a világot, miközben nem leereszkedni, hanem felnőni kell a nyelvhasználatukhoz. Ma már tudatosan törekszem arra, hogy olyan, költőinek alig nevezhető „holmikat” is megverseljek, mint például a forgalmi dugó, a távirányító…

Ez a törekvés kitalálós köteteiben, a Miazami?-ban és a Miazmég?-ben is tetten érhető. „Gomb van rajta, mégsem kabát, azzal hívom fel a mamát. Akárhova vihető, nem kell más csak térerő.”
Igen, tudatos, hogy a megfejtések között ott van a mobiltelefon, a porszívó, a mikrohullámú sütő – így a gyermekek megismerhetik a természet, a közlekedés vagy például az állatvilág fogalmait, szavait. A verses formában írt találós kérdéseket könnyű megjegyezni, és nem kevésbé nehéz kitalálni, ráadásul a színes rajzok tovább egyértelműsítik, mire gondoltam.

Ha könnyen kitalálják, nem szűnik meg a varázs?
Épp ellenkezőleg! Amikor elkezdtem ilyen feladványokat „gyártani”, észrevettem, hogy a kicsik határtalanul boldogok voltak, amikor megfejtették. Sikerorientált világunkban már a gyermekek számára is nagyon fontos a sikerélmény - hozzáteszem: komoly kihívás úgy beszélni valamiről, hogy nem mondom el, mire gondolok. Ha kitalálják, az számomra is siker! Szemben a korábbi találós kérdés gyűjteményekkel, nekem nem a „leckéztetés” a célom, hogy minél nehezebb legyen a feladvány, hanem úgy mutatom be egy-egy tárgy vagy fogalom tulajdonságait, hogy „összeálljon a kép”.

Az íráson kívül szerkeszti az Egyszervolt.hu gyermekkulturális portált, blogot ír, rálátása van a gyermekirodalom hazai helyzetére. Hogyan állunk?
A kicsiknek egészséges szellemi táplálékra van szükségük, és szerencsére ezt egyre többen felismerik. Az utóbbi időben egyre inkább teret követel magának az értékhordozó gyermekkultúra – például egyre nagyobb számban jelennek meg magas színvonalú kortárs magyar gyerekkönyvek, sorra nyitnak a mesekönyvesboltok, és alakulnak olyan műhelyek, amelyek magas színvonalú köteteket alkotnak, akár a tartalmat, akár az illusztrációt nézzük. Egyelőre a gyermekkultúrának nincs kinevezett felelőse, annak azonban örülni kell, hogy a gyermekkönyv kiadás jelenleg a reneszánszát éli.

Amit mi sem bizonyít jobban, hogy az Ön könyvei is a sokadik kiadásukat élik meg, és megjelenés előtt áll egy regénye is…
Ez egy kalandos meseregény a Balaton tündérvilágáról, a régi Helka és Kelén legenda nyomán, a címe: Helka - a Burok-völgy árnyai. Főhősei végigkalandozzák a Balaton vadregényes helyszíneit, miközben a kis olvasó megismerkedik a tó környékének természeti kincseivel, csodálatos helyeivel. Azaz ezúttal sem maradhat el az ismeretterjesztés a szórakoztatás mellől. Pedagógus mivoltom mondatja velem: a szórakoztatva tanítás a tudásátadás leghatékonyabb módja. Ha felkeltjük a gyermek érdeklődését, és rávesszük arra, hogy a kíváncsisága kielégítése érdekében szerezze meg az ismereteket, a tudás sokkal stabilabban épül be a fejébe.

Most min dolgozik?
Az említett „balatoni fantasy” mellett megújul a Zsubatta!, azon túl pedig összeállt egy újabb, egészen kicsiknek szóló mondókás kötet, reményeim szerint az is megjelenhet még az idén. Addig is: ha megszáll az ihlet, és „támadnak” a szavak, nincs mese: írnom kell!

Az interjút Molnár Ági készítette, s a Babapatika januári számában jelent meg.

Magyar Mese Ünnepe

2011-03-17T19:31:00.000+01:00

Magyar Mese Ünnepe - először (Kéretik megosztani!)

Hagyományteremtő, egész napos vidám ünneplés várja március 19-én mindazokat, akik hisznek a mesék erejében. A Magyar Mese Ünnepén gigantikus mesehallgató gyerekszobává alakul a Millenáris Fogadója, ahol a Mesetakaró köré telepedve mesés és verseskönyvek írói, rajzolói várják az „olvasó”közönséget. A program házigazdája Bátky András meseíró, s színpadra lép Bartos Erika, Berg Judit és Lackfi János is.

Új ünnep születik
A magyar meseirodalom fantasztikus felmenőkkel rendelkezik, a magyar népmeséktől Benedek Elekig, Lázár Ervintől Békés Pálig. A rendszerváltás „izgalma” kissé elfordította a figyelmet a mesekönyvekről, ám a „kétezres” évtől mintha varázsütésre bújtak volna elő a mesélők. Az elmúlt tíz esztendő tehetséges mese és gyerekversírók, kitűnő illusztrátorok tucatjainak bemutatkozásával kényeztette el az olvasókat. Elérkezett az idő, hogy szerzők és rajzolók – egy ünnepi napon – végre minden felesleges külsőség nélkül találkozhassanak azokkal a gyermek és felnőtt olvasókkal, akik meséiket, rajzaikat jól ismerik – de személyüket talán kevésbé – vázolja a rendezvény céljait a magyar meseünnepet megálmodó és szervező Bátky András, aki maga is mesekönyv szerző.

Mesekönyv szerzők testközelből
A Magyar Mese Ünnepe egy régi, bevált „műfaj” újraértelmezése, mely a hagyományos „író-olvasó találkozókat” kívánja újraértelmezni, meghittebbé tenni. A cél, hogy a kortárs gyerekirodalom alkotói és az „olvasók” - jobban mondva a közönség - személyesen találkozhassanak egymással. A meseünnepen ezért egy gigantikus mesehallgató gyerekszobává változik a Millenáris Fogadó: csúszni-mászni való szőnyegekkel, játékokkal, verses rajzfilmekkel, mesekönyvekkel, gyerekirodalmi újságokkal. Fél tizenegytől Bartos Erika, Bogyó és Babóca írója, rajzolója mutatja be a színpadon kedves figuráit. Tizenkettőkor „déli báb” következik, hiszen Berg Judit, a rendkívüli népszerűséget elért Rumini-sorozat írója, Bujtor Annával élőbábos előadást mutat be. Fél kettőkor Lackfi János költő, meseíró, „reneszánsz” ember lép a közönség elé verseivel, melyek előadásában a Sajtkukacz zenekar lesz a társa. Délután háromkor, a házigazda, Bátky András, Pipogya medve életre hívója folytatja a sort: helyben „készít”mesét a jelentkező gyerekekkel, amiben Takács Mari illusztrátor és Bognár Szilvi népdalénekes lesznek a segítségére – ott a színpadon, élőben megalkotott festményekkel, dalokkal. Rajtuk kívül a mintegy félszáz meseírót és illusztrátort várnak a helyszínre, akik idejük – elfoglaltságuk függvényében eljönnek, s mód nyílik a velük való találkozásra, beszélgetésre a kedvenc mesés – verses könyvekről.

Mesetakaró, óriás társas, gyereklapok
A meseünnep gyerekváró csapatába tartozik még a kecskeméti Katona József megyei Könyvtár gyermekrészlege, a zuglói Cserepesház óriás-társasjátékai. A helyszín egyik fő attrakciója lesz egy különleges varázslepel, a „Mesetakaró”, amelyet több mint száz óvoda által készített képekből varrt össze a Gondolkodj Egészségesen Alapítvány. Lesz kézműveskedés, amelynek során a gyerekek különböző technikákkal készíthetik el a saját kis mesekönyvüket. A „Mese-bálon”, a közönség olyan meseszereplővé válhat, amilyenné csak akar. Ehhez persze kell némi ügyesség, furfang, hogy a rendelkezésre álló anyagok, ruhák, jelmezek segítségével átváltozhassanak. A helyszínen kivetítőn lesz megtekinthető a huszonkilenc epizódból álló a Versfilmek rajzfilmsorozat ami egyfajta „mozgóképes kortárs gyermekvers antológia” az egyszervolt.hu szerkesztésében, és a MOME Anime program hallgatói által elkészítve.

Kárpát-medencei magyar gyereklaptalálkozó
Mindenképpen érdekes színfolt lesz a gyereklap olvasó sarok, ahol a Kárpát-medence több mint egy tucatnyi magyar nyelvű gyermekirodalmi folyóirata bemutatkozik határon túlról, se belülről.. A szerkesztőségek az elmúlt fél év lapszámaiból küldenek 2-3 példányt ízelítőül, s így egy páratlan gyűjtemény lesz kézbe vehető, lapozgatható, mint a Tücsök a Felvidékről, az Irka Kárpátaljáról, a Cimbora, a Napsugár, a Szivárvány Erdélyből, a Jó pajtás és a Mézeskalács a Vajdaságból, s persze a Kincskereső, a Dörmögő, a Csodaceruza, a Szitakötő, a Süni, a Burgumburg azaz klasszikusok és újan indulók egyaránt.

Meseünnep staféta
A hagyományteremtő szándék természetesen azt jelenti, hogy jövőre is lesz Magyar Mese Ünnep, ám a változatlan téma mellett a tartalom mindenképp változni fog. Az esemény idei főszervezője, Bátky András eleve úgy tervezte, hogy a főszervezői tisztség ne legyen hitbizomány. A jövő évi Magyar Mese Ünnepének megszervezésére Lovász Andrea irodalomtörténészt kérte fel, akit mint a Navigátor kortárs irodalmi böngésző szerkesztőjét is ismerheti a gyerekirodalom szerető közönség.

Magyar Mese Ünnepe
2011. március 19. 10.00-18.00
Millenáris Fogadó

Zöldésges lettem a Mese utcában

2011-03-07T20:59:00.000+01:00

Mi múlik rajtam?

Zöldebb Földet! Vagy kezdjük úgy, hogy zöld utat a kék bolygónak? Nem győzünk hangzatosabbnál hangzatosabb szlogeneket kitalálni, hogy érdekessé tegyük, hogy minél figyelemfelkeltőbbek legyünk, ám ehhez képest sokszor csak legyintés a vége: „már megint zöldségeket beszélnek!”, s leginkább fülebot se mozdul a környezetóvásért, Föld-megmentésért. Persze tisztelet a kivételnek, de azért eléggé általános az ellenvetés: „Ugyan, mi múlik rajtam?!”

Folytatás a Mese utcában.

Héja, mint a hó

2011-02-27T14:38:00.001+01:00

Héjja hó!

Egyszer volt egy tojásom,
héja, mint a hó.
Azt gondoltam elásom,
héjjá, héjjá hó!
Kikel mint egy kis virág -
azt gondoltam én -,
irigyel majd a világ,
ha csipog a csibém.

Kell egy hely a kertemben,
ahol csendben elrejtem.
Friss homokba helyeztem,
tartsa a Nap melegen!

Megfigyeltem minden nap,
vajon mi történt?
Lassan majdnem meguntam,
eltelt három hét.
Hanem akkor egyszer csak,
megmozdult a föld,
előbújt egy fióka,
teste tiszta zöld!

Se nem kacsa, se nem tyúk,
nem is pulyka, nem is lúd.
Nincsen szárnya, nem madár,
négy lába van, azon jár.

Tojásomból bújt elő,
vajon mi lehet?
Háta kemény, mint a kő,
aztán hirtelen:
nagy lett az én örömöm,
hisz ez csoda jó!
Van egy saját teknősöm,
héjjá, héjjá hó!

(akinek kedve van el is dalolhatja :)

Nemzetközi Digitális Gyermekkönyvtár a neten

2011-02-18T09:57:00.000+01:00

Amerikában a Budapestes leporellónk!
Pontosabban a világhálón, a Nemzetközi Digitális Gyermekkönyvtárban, a neten (International children’s digital library ) , ahol a világ minden csücskéből számtalan nyelven számos gyerekkönyv lelhető fel olvashatóan, nézegethetően, teljes terjedelemben.
A magyarországi kapcsolatokat Szalóki Gabriella, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa gondozza, akinek majd egy éve ígértem meg, hogy a Gyere velünk Budapestre! leporellót felajánljuk az oldalra, de csak a minap jutott eszem, hogy ezt a vállalást teljesíteni is kéne :) .
Miután az illusztrátor szerzőtárs, Nyitrai Szilvia is beleegyezett, már csak pár nap kellett és – hogy Szalóki Gabit idézzem: „tadáááám” : imhol a könyv magyarul és angolul.

Nem mellesleg a kötetke nyomtatásban is elérhető mindkét nyelven, s meg is vásárolható, például itt.

Guriga nyuszi felbukkan

2011-02-10T11:49:00.001+01:00

Aki bújt, aki nem, jöjjön Gurigázni az Anno Meseboltba, ahol Guriga nyuszi felbukkan!
A kiállítás megnyitója ezúttal én leszek :)
Helyszín: Anno Mesebolt ; Bp. Krisztina tér 7.
Időpont: 2011. február 12. szombat 17 óra.
"Mindenki jöjjenek!"

TV Macitól a Trainspotting-ig

2011-02-01T18:42:00.002+01:00

Új magyar gyerektévé: nullától huszonnégyig

„Olyan közösségi világot szeretnénk a csatorna köré teremteni, amelyik nem pusztán azt feltételezi, hogy az ember csak ül és néz a tévé előtt, hanem aktív résztvevővé avatja az érdeklődőket” – foglalja össze Süveges Gergő a széles palettán mozgó terveket. Az első, bár még jóváhagyásra váró „kísérleti” adásnap, amikor 0-24 óráig már a 0-24 éves korosztálynak szóló tematika tölti meg a képernyőt, közelgő nemzeti ünnepünk, március 15-e lesz. Ami viszont biztos, a TV Maci marad.

A megbízatás történelmi – de legalábbis médiatörténeti –, hiszen ilyen még nem volt Magyarországon, s az is példa nélküli, ahogyan az új intendáns, Süveges Gergő munkához kezdett: blogot indított az interneten, ahol rendszeresen beszámol a történésekről. Az interjú elején pedig rögtön kiegészítéssel kezdi: gyermek-, ifjúsági és családi csatornát szeretnének létrehozni, hangsúlyozva, hogy egyelőre a tervek készültek el, amelyekből akkor lehet valóság, ha azokhoz a szükséges forrásokat is megkapja az új csatorna.

A interjúmból kiderül, hogy Süveges Gergő tizenegy kötetes mesekönyv sorozatot is szerkesztett, a cikk teljes egészében a Napocska.hu-n olvasható.

"Mi az, hogy gyermekkultúra?"

2011-01-22T10:56:00.003+01:00

„Tudja valaki egyáltalán, mi az, hogy gyermekkultúra?” Szó szerinti az idézet, ám a kérdés forrását nem nevezném meg, csak annyit, hogy egy két gyermekes apuka tette fel egy beszélgetés alkalmával. Igaz nem most, hanem hónapokkal ezelőtt, ám ma, a Magyar Kultúra Napján talán aktuális elmélázni kicsit: vajon miből fakadhat a felvetés?

***

A mélázást követően pedig érdemes azon is eltöprengeni, vajon mit és hogyan lehet (kell) tenni azért, hogy mondjuk jövő ilyenkor már ne legyen senki Magyarországon, akit kétségek gyötörnek afelett, hogy létezik-e olyan, minthogy gyermekkultúra, avagy sem. Példák mindenesetre léteznek rá, egyet idelinkelek, a finn oktatási és kulturális minisztérium honlapjáról.

Épp egy hete cicavizonáltam itt a blogomon, hogy reményre okot adó történések zajlanak. Egy ott nem említett fejlemény, hogy a karácsonyt megelőző napokban, az Országház Felsőházi üléstermében tartott ünnepélyes fórumon, megalakult a Magyar Nemzeti Kultúráért Egyesület, mely engem is meghívott szakmai tagjai közé. A szervezet célja nem kisebb, mint megalkotni a nemzet kulturális stratégiáját.

Január folyamán a problémák és teendők feltérképezése zajlik, s annak érdekében, hogy kezelhető legyen, szigorú formai szabályok szerint: öt mondatban kell összefoglalni a probléma megnyilvánulását, s egy mondatban megfogalmazni annak az okát – mint egy a lehetséges megoldásra tett javaslatot.
Természetesen megfogalmaztam a magamét, legyen nevesített képviselete a gyermekkultúrának a magyar államigazgatásban – miként északi rokonainknál is, azon túl pedig jöjjön létre a Magyar Gyermekkönyv Intézet. A közszolgálati gyermekkulturális tévécsatornát már nem forszírozom :).

Már csak arra vagyok kíváncsi, egy év múltán mit lehet majd összefoglalni a gyermekkultúráról egy flekkben.

Farsang

2011-01-18T06:46:00.001+01:00

Farsang

Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.

Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.

Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.

Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.

Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez,
az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:

ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang!

Itt a vers rajzfilmen is!

(Ha volna valaki, aki nem ismerné fel, a bájos illusztráció Pásztohy Panka munkája, s egyenesen tőle kaptam, hogy díszíthessem vele a verset itt a blogon is! Tavaly februárban a Dörmögőben jelent meg, kifestőként.)

Legyen az új m2 Cicavízió!

2011-01-16T13:36:00.003+01:00

Komolytalannak tűnhet a Cicavíziót felemlegetni a magyar közszolgálati gyermek- és ifjúsági televízió csatorna szerveződése kapcsán, de rögvest elmagyarázom, mire gondolok, azonban mindenekelőtt egy pirosbetűs HURRÁ!

Éppen egy éve ilyenkor követtem el hirtelen felindulásból egy válaszpublicisztikát arról, hogy bár alig látszik, de igenis létezik értékes magyar gyermekkultúra, ám nagyon nehéz helyzetben van, mert a döntéshozók köre – egyszersmind a média - nem nagyon vesznek róla tudomást, cirka húsz éve. (Meglehet, erős a képzavar, de mindenképpen érzékletes, ha azt mondom: a rendszerváltás során a vízzel együtt sikerült kiönteni a gyereket is.)
Aztán pár napra rá, a magyar kultúra napján, kísérletet tettem bizonyítani ennek az ellenkezőjét - persze sikertelenül, de annak nyomán felvetettem az igényt: „Petőfi rádiót a gyerekkultúrának!” Azaz olyan kommunikációs csatornát, melyen eljuthat a létező alkotások híre a célközönséghez. Azóta is igyekszem elmondani ezt mindenkinek, aki csak szembejön. Nem kis meglepetésemre, az egy év során többször volt alkalmam ezt tévékben, rádiókban, újságokban is megtenni. Nem kívánok túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek, ám annyit mindenképpen jelez, hogy valami megmozdult, s mutatkozik némi érdeklődés a gyermekkultúra iránt. Arra persze gondolni is alig mertem, hogy egy ilyen csatorna akár még alkotóműhely is lehet, s azt pedig végképp kötve hiszem, hogy ez vezetett volna el idáig (bár jól esne ezt hinni), de a lényegen mit sem változtat, január elsején hivatalos közlemény tudatta: megalakul a gyermek- és ifjúsági televízió, és ezért a nagy HURRÁ!
Aztán további apró hurrák sorban, ahogyan ez indul. Egyrészt, hogy a fő felelős a négy (kis)gyermekes Süveges Gergő, aki pedig igazán jól kezdett hozzá: bevonja a nyilvánosságot , és ez több mint fontos.
No nem azért, mert ötletekkel lehet bombázni őket - szerény meglátásom szerint erre azért olyan nagyon nem lehetnek rászorulva. A stábot látva (Osztás Erika szerkesztő, Seres Tamás rendező, Lackfi János irodalmi tanácsadó) nehéz elképzelni, hogy ne volna kellő empátia és kreatív alkotóerő, egyszersmind szakmai hozzáértés ahhoz, mit kell létrehoznia és hogyan kell azt közvetítenie egy XXI-ik századi gyerek és ifjúsági televíziós csatornának. Már most tudni például, hogy az internet bekapcsolása is szerepel a tervek között, és a felnőttek sem lesznek teljességgel kizárva a célközönségből.
Amire azonban érdemes odafigyelni, hogy ne egyszerűen passzív befogadásra alapozzon a koncepció, hanem aktivitásokra is. Azaz, hogy ez az értékteremtő gyermekkulturális műhely, és kultúraközvetítő csatorna szerves részévé legyen a magyarul beszélő gyerekek, családok életének.

S ezért nagyon fontos, hogy Gergő már most nyit a közvélemény felé, és itt kerül képbe (de nem képernyőre!!!) a Cicavízió.
Mert mi is a Cicavízió? A világ első, és azóta is egyetlen gyermekmonoszkópja, ami úgy 1980 táján avult le a képernyőről – s igazság szerint maga a szignál nekem sem hiányzik (ha valaki nem ismerné, itt meg lehet ízlelni)
Ellenben az a szemlélet, mely annak idején egy Cicavízió létrejöttét s majdan a létét lehetővé tette, az igen! Mert hiába is találta volna ki Bálint Ágnes, ha eleve nem engedik képernyőre, s hiába kerül adásba, ha nem fogadja szeretettel a közönség. Márpedig majd 30 éven át képernyőn maradt! S leginkább azért, mert a gyermekkultúra magától értetődő része volt a mindennapoknak. A társadalom nem hogy elutasító nem volt, hanem közömbös sem! Főként az elején, amikor igazi társadalmi esemény volt a Cicavízió. Olyan volt, mint ma egy szappanopera, vagy valóságshow. Szombat esténként rendre belepillanthattunk a Futrinka utca hétköznapjaiba, „élő közvetítést” láthattunk Cicamica, Böbe baba, Morzsa kutya életéből, így aztán „Barátok közt” voltunk velünk - és tényleg nem teljesen alaptalan az összevetés. Ezek a mesehősök beépültek az ország mindennapjaiba, akárcsak a mai bulvársajtó hasábjain a jelenkori celebek. Akkoriban például kabaré jelentek szereplője volt Böbe baba és Morzsa kutya figurája, és bennem a mai napig élénken él például az a korabeli idétlen pletyka, hogy

a TV Maci-t a jelmezbe öltözött Vitray Tamás alakítja esténként. Ámbár ha létezett volna akkoriban bulvársajtó - címoldalas hír lett volna. Nem kicsit vicces elképzelni, hogy a VV Villa helyét Cicamica tejesköcsögházikója átveszi a bulvárcímlapokon…
De természetesen nem is erről van szó (bár mi tagadás, tudnám üdvözölni).

Ellenben talán így már érthető, mi az áthallás: véletlenül sem a gyerekmonoszkóp iránt érzett nosztalgia mondatja velem, hogy legyen Cicavízió az új m2 – sokkal inkább az, ahogyan a társadalom viszonyult a gyermekkultúrához, s az a szerep, amit a gyermekkultúra terén betöltött a televízió gyermekkulturális alkotó műhelye.
Mert hiába is indult el bő két hete az előkészítés, ha nem kapja meg már most a figyelmet, ha nem működik vele együtt a többi kultúra – és hír közvetítő, a jelen médiazajban, a millió darabra hulló figyelemben (figyelmetlenségben) könnyen érdektelenné válhat, s akkor hamar megpecsételődik a sorsa, holott nagy szükség van rá.

Ezzel persze feladata van az új csatornának is – olyan programok részesévé – avagy generálójává kell lennie, mely nyomán sajátjának érezheti minden gyerek, minden család ezt a tévét. (Lehet, hülyeség, de például mint az egyébként is létező országos kulturális és sport diákverseny sorozatok – ha úgy tetszik tehetségkutatók – színtere. Ha nem is pont úgy, mint a Megasztár, vagy Csillag születik – de úgy, mint egykoron a Játsszunk bábszínházat, vagy a Ki mit tud? – csak persze mai tálalásban). A lényeg, hogy bekapcsolódjanak a családok, a sulik, a könyvtárak, a sportklubok – no meg el ne hagyjam: a média.
Mert legalább ekkora feladata van ezzel a többi, felnőtt csatornának is (m1, Duna TV Magyar Rádió), hogy rendszeresen átvegyenek rövid blokkokat, híradásokat, ajánlókat a gyerektévétől, és azokat olyan műsorokban helyezzék el, melyeket meglehetősen sokan látnak - hallanak. Pl. a Híradó utolsó 40 másodperce legyen a gyerekcsatornáé – s abban kulturális ajánlótól a gyerekcsatorna saját ajánlójáig férhessenek el a témák. Magam részéről ezt a közszolgálati csatornáktól kötelező jelleggel várom el – a magánkézben lévő sajtótól pedig erősen kérem.

Egyszerűen azért, mert általánosságban is nagy gond, hogy releváns információt közvetítő csatornák (értsd útvonalak) híján nagyon kevés ismeretünk van a gyermekekhez szóló értékes programokról, alkotásokról – miközben a tőkeerős, főként animációs produkciókhoz kapcsolódó multinacionális brandek uralnak mindent - etetőszéket, füzetborítót, iskolatáskát, Olyannyira, hogy aztán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ma nincs is új, értékes magyar gyermekkulturális alkotás. Miközben dehogynem, és közülük nem kevés nagyon népszerű is lehetne, ha eljuthatna a híre a széles közönséghez – szülőkhöz, döntéshozó-, véleményformáló felnőttekhez. Az ilyen információs lehetőség(ek) hiányával nagyon küzdünk a „termelő” oldalon, a gyerekkönyvek terén csakúgy, mint az egyszervolt.hu esetében szintén. Alig tudjuk elterjeszteni a hírét egy-egy arra érdemes dolognak.
Őszintén remélem, hogy ebben nagy változást hoz az új év, s ilyen formán pedig mindenképpen igen: az új magyar közszolgálati gyerek- és ifjúsági televíziócsatorna legyen Cicavízió!

/No meg azért abba is vetek némi bizodalmat, hátha mégis volt valami delejező hatása annak, amit tavaly ilyenkor leírtam és akkor hátha ez a mostani is működik legalább akként. Mindenesetre most is áll az, amit az ilyen írásaim alatt mindig megjegyzek: teljes felhatalmazást adok mindenkinek, hogy kimásolja, átvegye, terjessze ezeket a gondolatokat, különös tekintettel a sok olvasóval bíró közéleti médiára. :) /

Az első könyvem idén

2011-01-15T12:40:00.004+01:00

Az első könyvem idén a Miazami. Igaz, nem új, de számomra komoly öröm, hogy immár a negyedik kiadás érkezik január 25-én.
És azért első, mert lesz még több, és köztük újak is - azaz mindenképpen biztatónak ígérkezik 2011., mondhatni telik a könyvespolcom :).

Ami teljesen biztos, annyira, hogy már le merem írni, a könyvfesztiválon végre kézbe vehető lesz a „balatoni fantasy” meseregényem, Helka – A Burok völgy árnyai címmel. S dacára, hogy ez a Balaton legendája, benne a Bakony is rendesen, ez egy teljességgel budakeszis könyv lesz. Kiadó a Betűtészta, s az illusztrációkat a szintén Budakeszi illetőségű Bohony Beatrix készíti (nagyon szájtátós, áll leejtős, de még nem muti :) , de talán az elmond valamit, hogy ő készíti a Marbushka holmikat )
De nem is ez az egyetlen „falubéli” produkció, amin dolgozunk a Betűtésztával. Ez még kicsit titok, de annyit elárulok, hogy a címe A baba bab, az illusztrációkat pedig (minő meglepetés) a Budakeszin lakó Schall Eszter készíti.

Ezeken túl - ha minden jól megy – még az idén megújul a Zsubatta! is. Az üzletekből már gyakorlatilag teljesen kifogyott a második kiadása, és a Móra kiadó raktárából is. Ami viszont izgalmas, hogy Szalma Edit révén új illusztrációk készülnek hozzá!

Egyelőre ennyit :). Addig olvasgassátok a Miazméget!

Hidegre való tekintettel

2010-12-27T19:33:00.000+01:00

A hidegre tekintettel, fogadtassék szeretéssel ez a téli mondóka:

Fhú!

Ugráljon az, akinek

mindkét lába jéghideg!

Csapja magát oldalba,

ha lefagyott a karja!

Ha piros az orra hegye,

tenyerébe fújjon bele: fhú!

Szaloncukor lányok rajzfilmen!

2010-12-15T16:48:00.001+01:00

Ha nem is Mikulásra, s ha nem is Luca napra, de még karácsony előtt - a ma reggel szállingózó hópelyhekkel megérkezett rajzfilmen a Szaloncukor lányok, ami mostantól itt látható! Leljék benne örömüket kicsik és nagyok!

Téli mese

2010-12-06T19:00:00.001+01:00

Téli mese

Sárgarépa, piros lábas, fekete szén, seprűnyél,
alig vártam jöjjön már a deres, fagyos, havas tél.
Gyúrtam három hógombócot: kettő kisebb és egy nagy.
Magas, délceg hóember lett, mondtam neki: csinos vagy!
Nem válaszolt semmit erre, állt csak ott a kert végén,
reggel viszont csodálkoztam répaorra hűlt helyén.

Hova lett az orrod, mondd csak? – de ő megint hallgatott,
seprűjével, lent a hóban lábnyomokra mutatott.
Értem most már! – kaptam észbe, nyuszi járt itt éhesen;
hóemberem, répaorrát neki adta kedvesen.
Örültem, mert így az éhes nyuszi koma jóllakott,
én pedig az új nózinak, kerestem egy jégcsapot.

Hó hahó 2

2010-11-27T15:23:00.001+01:00

Az ablakon kinézve ma reggel, ez tűnik a legaktuálisabbnak.
Dalban is létezik, a Kicsi Hang együttes zenésítette meg (tavaly előtt jelent meg a Dúdoló című CD-n). Alul pedig koncertelőadásban látható :).

Hó hahó

Lábam alatt ropog a hó
Fehér minden földön-égen
Ez az, ami nekem való
Erre vártam egész évben!

Legjobb most a hópelyheket
Bekapni a levegőben
Nyelvem hegyén olvadjon el
Attól leszek jó erőben

Jó a jégen korcsolyázni
Szánkót húzni fel a hegyre
Vagy az utcán hógolyózni
Hóemberek jönnek szembe

Aztán ha már jéggé fagytam
Kezem-lábam megdermedve
Uzsgyi haza vár a paplan
Nem vagyok én jegesmedve!

Vacsorázom, ágyba bújok,
így szundítok hajnalig.
Ujjaimon megszámolom,
hány nap van karácsonyig.

u.i.: Az utolsó versszak nincs benne a Zsubattában, így a zenéből is kimaradt :). Benne lesz viszont az új Zsubattában, ami már készülget, új rajzokkal, kicsit felfrissített tartalommal - tervek szerint könyvhétre..

Calandra - Üzenet a cárnak

2010-11-14T18:37:00.009+01:00

Volt valaha egy zenekarom, a Calandra. Debrecenben, az egyetemen (KLTE) alakítottuk 1987-ben. Éppen húsz éve, 1990 novemberében voltunk stúdióban, és felvettük az Üzenet a cárnak című demót. Gondoltam, az évforduló örömére felrakok pár darabot ide a blogba, de nem kicsit macerás, mert a blogerre nem lehet hangot felrakni, előtte video file-t kell készíteni...
végül rájöttem, a jutyúb a megoldás : aki kíváncsi, itt belé fülelhet :) :

Avagy itt vannak külön-külön:

Üzenet a cárnak
Parkban
Krimi
Már nem zavar
Európa 92 (Ez 90-ben keletkezett, 91-ben vettük fel)
Mexakított menet

És itt egy kis csemege a legkeményebb magnak:http://video.yandex.ru/users/y-ona1/view/143/
illetve egy rövidebb részlet belőle: http://www.youtube.com/watch?v=3TdywjmkuXE

Öltözködni rémes

2010-11-07T09:23:00.004+01:00

Egy éves öltözés

Azt kérdezed, mi a csuda,
hogy egy évig eltart mire

felkerül rád miden ruha?!
Apró trükk csak, figyelj ide:

Gatya felöltöz -

tavasz.

Zokni felöltöz -

nyár.

Nadrág felöltöz -

ősz.

Ing felöltöztél!

Mackós vers, verses medve

2010-10-31T10:07:00.005+01:00

Medvers

Vajh miért oly ihlető, e kócos bundás illető?
Mert a lába lapostányér, a két füle kerek zsemle?!
Akad olyan költő vajon, kinek nincsen medve verse?
Éppen hogy a fordítottja, költő csak is az lehet,
kinek legalább egy versét barnamedve ihletett!

Versfilmek ősbemutatója Animáció Világnap 2010

2010-10-26T09:14:00.003+02:00

Az Animáció Világnapja 2010 keretében élő vetítésen is bemutatjuk a Versfilmek sorozatot, s az alkotókkal is (költők és rajzolók) találkozni lehet (ha nem is mindenkivel, többel igen). a helyszín a Fogasház (Bp. Akácfa u. 51,) az időpont október 28 csütörtök 17.30 - valamint Debrecenben Szegeden Kolozsváron és Marosvásárhelyen is!
Alább egy sajtóközlemény, amit remélem minden jóérzésű és valamirevaló / :) / újságíró kimásol innen, és közzétesz! (S ez komoly :) !!! ) Ha kell, képek is lelhetők itt alább a blogban: vagy küldök külön. Előre is köszönöm!!!

A sorozat igazán jól sikerült darabokkal teli, s nagyon szeretnénk, ha széles körben híre menne, hogy ilyen produkciók is születnek, bizonyítva, hogy teher alatt is virágzik a gyermekkultúra!

Mozgóképes gyermekvers antológia

Új műfaj, rajzfilmes gyerekvers antológia látott napvilágot a Mese.tv és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs Programjának (MOME Anim) immár harmadik éve tartó összefogása nyomán. A Versfilmek, a tizenhat kortárs költő verseit feldolgozó sorozat egy ma még kevéssé általános gyakorlatnak teret nyitva, az internetes megjelenítés céljával készült. A legújabb részek nyilvános bemutatója az Animáció Világnapján, október 28-án lesz Budapesten, a Fogasházban (a végére irjuk be a pontos cimet, hátha valaki el is jön).

A gyermekkultúra középpontba igyekszik
Magyarországon egyre inkább tapasztalható a minőségi gyermekkultúra, az értékhordozó, gyerekeknek szóló művészi alkotások iránti igény. Az alkotóerő oldalán meg is jelenik a szándék ennek kielégítésére: reneszánszát éli a gyermekkönyvkiadás és ezzel párhuzamosan a kortárs magyar gyermekirodalom. Tetterőtől, alkotókedvtől duzzad az új filmes, rajzfilmes generáció is, azonban az animációs műfaj költségesebb volta miatt a filmes alkotók jóval nehezebben jutnak megnyilatkozási és megjelenési lehetőséghez. Az említett alkotóenergiákat fésüli össze az Egyszervolt.hu webtévéje, a Mese.tv, és a MOME Anim együttműködése, egyúttal megteremtve a publikáció – a közönséghez eljutás csatornáját is.
Hiszen általánosan igaz, hogy számos nehézséggel küzd, aki a létrejött alkotásokat igyekszik a közönséghez eljuttatni. Az érdeklődés kiszolgálására a nehéz körülmények közepette is vállalkozó kiadóknak, stúdióknak, honlapoknak tőkeerős konkurenciával szemben, a kereskedelmi dömpingáru tengerében kell teret nyerniük, és talpon maradniuk. Így elmondható, hogy a kultúraközvetítő csatornák kiépítése komoly lehetőségek előtt áll, hiszen szinte a nulláról kell elindulni. Reményre adhat okot az Nemzeti Kulturális Alap új stratégiája, mely előtérbe helyezi a gyermekkultúra támogatását, és bíztató lehet az is, hogy a közszolgálati elektronikus média is nagyobb figyelmet fordít a kultúrafogyasztó utánpótlás kinevelésére – azaz gyermek és ifjúsági műsorokra.

A hallgatók nem némák
Példaértékű lehet a közszolgálati kultúraközvetítés küldetését hivatásszerűen felvállaló Egyszervolt.hu szerkesztősége, valamint egy felsőoktatási intézmény, a MOME Anim összefogása, amely sikeresen ötvözi a művészeti egyetem hallgatóinak gyakorlati képzését a magyar gyerekirodalom népszerűsítésének missziójával. A sorozat pénzügyi oldalról is egyedülálló vállalkozás – a szó szoros értelmében -, hiszen állami támogatásban nem részesült. Ez egyúttal egy modellkísérlet is, mely során az „új média”, az internetes tartalomszolgáltató, és a képzőintézmény produkciós műhelyként működik együtt. Az eddigi tapasztalatok nyomán már körvonalazódik az együttműködés továbbfejlesztése, melynek során egyfajta inkubátorházként segítenék pályára állni a fiatal alkotókat, akik így már hallgatóként belekóstolhatnak a rendezői munkába, közönség elé kerülő teljes filmet hozva létre.
A létrehozók szándéka, hogy ez a modell gazdaságilag is sikeres legyen, mind az elkészült alkotások művészi tartalmát, technikai kivitelezését tekintve..

Másfélmillió néző
A sorozat elkészítésének ötletével az Egyszervolt.hu szerkesztősége kereste fel a MOME Anim vezetőjét, Fülöp Józsefet, aki azonnal felkarolta a kezdeményezést, hogy a művészeti egyetem hallgatóinak gyakorlati képzését a magyar gyerekirodalom népszerűsítésének missziójával összekössék. A Versfilmek sorozat elkészítése a MOME Anim képzési rendjébe illeszkedik, s a jelenlegi részek két különböző szemeszter során jöttek létre. A sorozat első fele 2008-ban készült el, munka témavezetője az Oscar díjra jelölt Maestro című film rendezőjeként ismert M. Tóth Géza volt, a 2010 tavaszi szemeszterben Fülöp József vezette a munkát. Az internetes megjelenítés létjogosultságát bizonyítja, hogy mivel a „Versfilmek” sorozat darabjai a nap 24 órájában, folyamatosan láthatók a www.mese.tv honlapon, az első részek bemutatása óta eltelt idő alatt összesen másfélmillió nézőt vonzottak.

Bemutató offline
Az immár huszonkilenc részessé kiteljesedett Versfilmek rajzfilmsorozat nyilvános bemutatója október 28-án, az Animáció Világnapján lesz Budapesten, a Fogasházban, az Akácfa utca 51-ben, 17.30-tól. Az eseményen a verseket – filmeket megalkotó szerzők, hallgatók közül többen személyesen jelen lesznek.
Az újabb részek közül már több megtekinthető a Mese.tv műsorán, ahol karácsonyig valamennyi rész megjelenik a Versfilmek Új évad rovatában (http://mese.tv/versfilmek-uj_evad ), s amellett természetesen jelenleg is láthatók a korábban készült alkotások, a Versfilmek sorozatban.

Rajzfilmen a Farsang versem!

2010-10-15T15:53:00.005+02:00

Bár a karnevál kevésbé aktuális mostanság, mégis nagy örömömre szolgál, hogy a Versfilmek sorozat legújabb részeként immár szerepel a Mese.tv műsorán a Farsang című versem rajzfilmes változata. Itt megtekinthető.

Őszi kék-zöld-vörös-sárga

2010-10-12T17:47:00.004+02:00

Festősz
Ha nagy leszek, festő leszek, olyan ügyes, mint az ősz.
Kifigyeltem, nem tesz semmit, csak egy kicsit elidőz;
nem kell neki ecset hozzá, gombokat se nyomogat,
festék nélkül kiszínezi mindenütt a lombokat.

Mi folyik Gyöngyösön?

2010-10-09T06:32:00.004+02:00

Még májusban voltam Gyöngyösön, a Kálváriaparti suliban, a Költögetőknél. Akkor készült a video, de most akadtam rá....

Szüret + vers = mustár

2010-10-04T06:42:00.004+02:00

Mustár

Döng a bordó hordódonga,
dong a mustra szomjas dongó.
Szőlő fürtje présben roppan
bort adó lé cseppen csorran.
Venné-vinné csikós, bojtár,
kérdik egyre: hogy’ a must ár?

Nincs ára a szőlőlének.
Csak egy kicsi szőlőt kéne
szüretelni. Aztán annak,
aki szedte, csakis annak,
akkor, ha a puttony tele,
ingyen jár a szőlő leve!

Könyvjelző sulikezdésre

2010-09-24T09:01:00.003+02:00

Ezt kapták a budakeszi sulisok évkezdésre. Nekem nyilván a hátoldala tetszik jobban :) Rákattintás után kiderül, miért ...

Új rajzfilmek gyerekversekből - itt a Versfilmek új évad

2010-09-18T07:28:00.007+02:00

Azért adok időnként ilyen lökött (fantáziátlan) címeket a bejegyzéseknek, hogy rátaláljanak a netes keresőmotorok. Szeretném ugyanis, ha ennek a bejegyzésnek messzeföldön híre menne, mert ilyen nagyszerű tálalásban (még) ritkán találkozni kortárs magyar gyerekversekkel! A MOME hallgatói újfent kitettek magukért, a Versfilmek sorozat újabb tucatnyi résszel bővült, s darabjai szép sorban meg is jelennek karácsonyig a Mese.tv-n. Itt az első három (a címekre kattintva megnézhetők):

Finy Petra: Leandervölgyi ősember

Miklya Zsolt: Egy műveletlen kispók balladája

Miklya Zsolt: Patakiskola

Ki merem jelenteni, a Versfilmek sorozat korszakalkotó és örökéletű produkció! Aki akar vitatkozhat vele - de előbb nézze meg a filmeket! S ha mégis inkább egyetért velem - akkor pedig terjessze, híresztelje hogy létezik egy nagyszerű rajzfilmsorozat kortárs gyerekversekkel, ami bármikor megnézhető az interneten!

Boszorkánylak, fajankó, patkány

2010-09-11T17:55:00.004+02:00

Jól figyelj, ha a szádelői szakadékban jársz....

Dedikált könyveim a bookline.hu -n

2010-08-18T09:01:00.003+02:00

Örömmel tudatom, hogy immár a Zsubatta! és a Miazami is rendelhető dedikált változatban a Bookline.hu-n! (ráadásul 15% kedvezménnyel!)
Szerencsehozónak kell lenniük, mert péntek 13-án születtek a beleírások :)!

Zsubatta! itt , Miazami itt és persze van még a könyvhéten megdedikálódott Miazmégből is pár darab.

Combino

2010-08-11T13:11:00.013+02:00

Combinozni jó

Azt ígérte anya este, nagy körútra megyünk Pestre.
Hurrá, de jó! Alig várom, teljesül a régi álom!
Azon nyomban örömömben, kecskerímet rögtönöztem:
„Jobb ez, mint a tornaóra, felszállunk a Combinóra” !

Elindulunk vele Budán, Margit hídon át a Dunán,
végig Pesten aztán újra, megérkezünk Dunán-túlra.
Gombnyomásra ajtó nyílik, beszállnak a bácsik nénik -
jó, hogy nincsen lépcső alul, babakocsi simán gurul.

Kistesómmal megegyeztünk: jegykezelő én leszek,
majd amikor megérkezünk, leszálláshoz ő jelez.
Apa szólt, hogy menjünk beljebb, van üres szék, párnás kék,
ne álljunk az ajtó előtt, más ember is felszáll még.

Jött egy ember nagy szakállas, Télapó is lehetne,
jól megtömött hátizsákját lába mellé letette.
Utazik egy kedves agár, nyakán póráz, száján kosár.
Jött egy babát váró néni, átadtam a helyet néki.

Jött egy fiú, kicsit pufi, perec nála meg egy lufi,
de egy bácsi intett neki, itt az ételt el kell tenni!
Szólt, hogy inkább kapaszkodjon, az a léggömb el ne szálljon,
másokat meg arra kért meg: legyen náluk jegy, vagy bérlet.

Azt gondolom, egyértelmű: Combinozni jó dolog,
gyorsan suhan, belül csendes, szemből nézve mosolyog.
Tetszik nekem: hosszú sárga, földig érő ablakos,
mókás, hogy a Föld kerekén nincsen hosszabb villamos.

Szembeszél

2010-08-01T13:24:00.006+02:00

Szembeszél

Szemtelen a szembeszél:
ujjra fúj és hajba kap.
Hátraarc és harcra hát,
az ész megáll s így osztogat:

Hasra hát ki harcra kész,
hátra arc, és fejre kéz!
Szív a tüdő, áll a váll,
fog a láb és lép a kéz!
Fülel az orr, szagol a fül,
néz a száj, s a szem beszél!

De feltámad és hajba kap –
újra fúj a szembeszél,
kibelez és felcserél.
Kiáltsatok felcserért!

Tésztaleves :)

2010-07-03T09:07:00.002+02:00

A Betűtészta mesekönyvbolt kérésére írtam ezt a kitalálós versikét, a Miazami és a Miazmég könyvem mintájára - az ajándék könyvjelzőjükre. Aztán a húgom meglepett ezzel a tányérral a névnapomra :)

Mátyás király szabadságra megy

2010-06-26T06:09:00.005+02:00

Mátyás király szabadságra megy

Történt egyszer, hogy Mátyás király igencsak fáradtan ébredt. Úgy érezte, mintha ólomból öntötték volna ki a tagjait. Lassacskán felült, de közben akkorát ásított, majd kiakadt az állkapcsa.
„Még szerencse, hogy senki nem láááááthha” – mondta csak úgy magának, egy újabb hatalmas ásítás közepette. Tűnődött egy darabig a dunyha alatt ücsörögve, végül csak feltápászkodott nagy nehezen. Előkotorta papucsát az ágy alól és odacsoszogott a mosdótálhoz. Míg igyekezett magát felfrissíteni, egyre csak azon járt az esze: nem lesz ez így jó. „Ennyire fáradtan nem lehet országot igazgatni!” Bizonyára a hideg mosdóvíz is segített, a lényeg, hogy támadt egy mentőötlete. Még az arcát törölgette, de már ment is a várudvarra nyíló ablakhoz. Kihajolt és nagyot kiáltott:
- Mujkó! Beckó!
Aztán pici szünet után még egyszer:
- Beckóóóó! Múúújkóóóó!
De már ekkor szaladt is a két legény át az udvaron. Majd kezüket-lábukat törték a nagy köveken bukdácsolva. Mert akkor még nem volt ám simára csiszolt padló a palota udvarán. Sőt, igazából palotának sem volt nevezhető az erődítmény. Sehol semmi cifra pompa, könnyed faragás és cicoma, csak egyszerű, erős kövek és vaskos deszkák.
- Hívattál, nagy jó uram – toppant be Mujkó a szobába.
- Miben lehetünk szolgálatodra? – kérdezte Beckó.
Mátyás király már a szekrényéből pakolászott, úgy szólt hátra két udvari bolondjának.
- Úgy döntöttem szabadságra megyek.
Értetlenül néztek össze azok ketten.
- Mi az a szabadság?
- A szabadság az, amikor az ember nem dolgozik, hanem elmegy világot látni. Feltöltődik, kipiheni magát, hogy aztán újult erővel kezdhessen megint munkához – magyarázta.
Beckó és Mujkó csak csodálkozott: hogy egy király nem dolgozik?! Azt gondolták, ez csak valami tréfa lehet. Beckó meg is jegyezte:
- De hát egy király nem mehet szabadságra!
- Pedig muszáj. Belefáradtam a munkába. Csak tegnap is legalább hétszer voltam igazságos.
- Megvolt az kilenc is! – vetette közbe Mujkó.
- No, hát annál inkább rámfér a pihenés!
- És mi lesz addig az államügyekkel? – firtatták.
- Nem tart soká, két hét kikapcsolódás, és csak ide, a szomszédba megyek, Itáliába. Sokat olvastam már róla, s úgy döntöttem, megnézem magam is. Addig majd ti tartjátok itt a frontot.
Beckó és Mujkó ekkor már nem merészelt ellenkezni. Segítettek lecsukni a bőröndöt, és lecipelni a hátsó lépcsőn. Mátyás király a lovardában megköszönte a segítséget.
- Ha jól viselkedtek, hozok nektek nápolyit! – mondta búcsúzóul, mert a nápolyit ő maga is nagy becsben tartotta, aztán lóra pattant és nekilódult délnyugatnak.
Meg sem állt, egészen a határig. Jókora sorompó zárta el az utat. Mellette egy fabódéban marcona, páncélos katona ült. Odalépett Mátyás király és beköszönt a kis ablakon.
- Adjon Isten, jó napot!
- Fogadj Isten neked is fiam! Hova, hova, ilyen díszes hacukában? Csak nem a karneválra igyekezel? – kérdezte a határőr.
- Ha nem is karneválra, de azért megnézném azt a híres-nevezetes, vízre épült várost. Aztán még Firenzét, meg Rómát, a könyvtárakat, szobrokat, festményeket. Esetleg Nápolyt is meglátogatnám, ha az időbe belefér.
- Ez igen – hümmögött a határőr. - Nagyra törő tervek!
- Nyissa fel nekem a sorompót!
- Na de nem úgy van az! – jött a válasz. – Ez itt a Velencei Köztársaság határállomása, és itt útlevél nélkül át nem haladhat senki.
- De hát én vagyok Mátyás király! – próbálkozott Mátyás király.
A katona kihajolt, alaposan végigmérte a tekintetével.
- Jól sikerült a jelmezed, az szent igaz, no de engem nem versz át! Ha nem tudnád, Mátyás király álruhában jár. Még ha valami paraszt gúnyád volna, akkor talán csak-csak, na de így!
Mátyás király elővett akkor egy aranyat és a határőr felé nyújtotta. Az viszont rögtön ellenkezni kezdett:
- Engem nem lehet lefizetni! Hogyisne, még elveszítem az állásomat! Tedd el, mielőtt letartóztatlak vesztegetési kísérlet miatt!
- De hát csak a képet akarom megmutatni rajta! – mentegetőzött Mátyás király - Nézd meg a veretet, engem ábrázol!
- Hát, hasonlít, hasonlít – cöccögött a katona, de hajthatatlan maradt. – Még az is meglehet, hogy Mátyás a neved. Engem például Jánosnak hívnak, ahogyan a király apját hívták. Na de ha tényleg te volnál maga a Mátyás király, minimum itt lenne veled Mujkó és Beckó is, a két udvari mókamester. No meg a kíséret és a testőrség. Azon túl pedig a szabály az szabály: útlevél nélkül nincs belépés, punktum. De különben se erőltesd magad! Lejárt a munkaidőm – mondta, és ezzel lecsukta az ablakot.
Mátyás király csak tétován bámult, erre bizony nem számított. Bosszantotta, hogy milyen rátartiak azok a taljánok, hogy így takargatják az országukat. Míg ott ácsorgott, a bódéból előjött az ember. Akkor már csak egyszerű nadrág és ing volt rajta, meg egy fekete pörge kalap, és barátságosan szólt Mátyáshoz.
- No, én letettem a munkaruhát, indulok haza. De egyet se búsulj! Azért az aranypénzért cserébe, amit az imént mutattál, szívesen vendégül látlak.
Mátyás király rábólintott, így hát együtt mentek a faluba. Útközben megkérdezte az embert, nem tud-e mégis valami megoldást, mert ő bizony nagyon kíváncsi rá, mit alkottak meg azok a reneszánsz mesterek Itáliában.
- Holnap bemehetsz itt a városba, épp lesz ügyfélfogadás a hivatalban. Megigényled az útlevelet, a lovas futár pedig öt munkanap alatt megjárja Budát. Az egy hét, de te addig ellakhatsz nálam a tisztaszobában. Kifutja az aranyból.
- Hát jó – egyezett bele Mátyás király. Igaz, a fele szabadság eltelik, de annyi idő még marad, hogy legalább Velencéig eljusson.
Másnap be is ment a városba, kitöltötte az űrlapot, utána pedig - hogy ne teljen haszontalanul a várakozás -, míg János napközben dolgozni járt, ő a ház körül ténykedett. Kapált a kertben, etette az állatokat, lejárt vízért a kútra, s közben még egy gazdátlan fehér kutyust is magához fogadott. Azt elnevezte Zsemlének, az országlással pedig egyet se gondolt közben, mígnem az egy hét leteltével azt nem mondta neki János:
- Na, Mátyás komám, vándorló deák létedre – mert abból nem engedett, hogy már pedig Mátyás nem lehet a király -, emberül helytálltál itt nálam, meg is tarthatod az aranyadat! A felett pedig az is a jutalmad, ami sok mindent megtudtál arról, hogyan telik az élet falun, mitől olyan kérges a parasztember tenyere. Már csak arra kérlek, ha jártadban-keltedben egyszer összetalálkoznál a te fenséges király druszáddal, hát hozzad a tudomására: azon őrizkedjék, hogy a népe békességben dolgozhasson. Akkor aztán ő maga is lehet olyan gazdag, mint azok a taljánok, akikre te olyan nagyon kíváncsi vagy!
Mátyás király megígérte, nem feledkezik meg erről, aztán Zsemle kutya kíséretében elindult a hivatalba.
Ott azonban nem jó hír várta: a lovas futár dolgavégezetlen tért vissza a székesfővárosból.
- Hogyhogy nincs útlevél? – háborgott Mátyás király.
- Úgy, hogy nincsen és kész – pattogtak az ügyintéző szavai. – Budán szünetel az ügyintézés, ugyanis szabadságra ment a király – tárta szét a kezeit, s nyomatékul hozzátette: - Nincsen, aki lepecsételje az okmányokat. Tehát vagy vársz, amíg hazatér, vagy mehetsz Isten hírével.
- Tyű, a mindenit! – kapott a fejéhez Mátyás király – Hogy én erre nem gondoltam!
Elszégyellte magát kicsikét, mert eszébe jutott, vajon hányan jártak ugyanígy, mióta ő csapot-papot hátrahagyva elvágtázott.
Percig se késlekedett. Gyorsan felpakolta Zsemle kutyát is a nyeregbe, és már indult is haza.
Otthon örömmel fogadta Beckó és Mujkó. A feladatukkal ugyan jól boldogultak, de egyikük sem bánta, hogy hamarabb tért haza Mátyás király. Beszámoltak neki, hányan és miért keresték ügyes-bajos dolgokkal, még valami lovas futárt is emlegettek, aki Itáliába szóló úti passzushoz kérte a pecsétet.
- Bizony, ilyenek azok a taljánok. Nem engedik csak úgy ukk-mukk-fukk akárkinek, hogy megcsodálja a tudományukat – bólogatott erre Mátyás király. – De majd eljönnek ők hozzám, csak okosan lássunk munkához! – mondta.
Onnantól aztán a szerint kormányozta az országot, miként azt János tanácsolta neki. Telt-múlt az idő, s meg is lett ennek az eredménye: csak úgy dőltek az adóforintok a kincstárba. Jutott abból Jánosnak is egy jókora szakajtónyi, mert nem feledkezett meg róla Mátyás király, aki pedig talján mestereket hívatott Budára, és olyan cifra palotát építtetett velük, hogy még azok maguk is csak irigykedtek rá. Sőt, még Visegrádra is felhúzatott egy ilyetén nyári lakot.
Szabadságra pedig akkor se indult többé, ha néhanap kissé fáradtnak érezte magát. Fogta inkább valamelyik kötetét a Corvinák közül, s míg Zsemle kutya a lábánál heverészett, abból olvasgatott a kandalló előtt üldögélve. Olyan jól érezte magát így Mátyás király, hogy eszébe se jutott Itáliába menni. Nem is járt ott egész életében, még a Nápolyból való felesége, Beatrice okán sem.

*
A mese éppen egy éve született, felkérésére, a Képek Krónikása című kötethez. A feladat az volt, hogy Máray Mariann festménye alapján (ld. fenn) írjak egy Mátyás királyos mesét.

Dedikált Miazmég a Bookline-on

2010-06-23T06:25:00.002+02:00

Még a könyvhéten ért az a megtiszteltetés, hogy egyszer csak két kupac Miazméget pakolt elém Hunyadi Zsófia - a Bookline beszerzője. Meglepetésemre elárulta: dedikált példányokat is szeretnének árulni. Naná, hogy nem álltam ellen, tegnaptól pedig valóban elérhető a webáruházban a DEDIKÁLT Miazmég.
Mi több, ha ez sikeres, lesz majd ilyen a Miazamiból, sőt a Zsubattából is.

Kötelező kitalálós

2010-06-15T19:37:00.004+02:00

Különleges íróeszköz, nincsen benne tinta.
Nem írógép, nem ceruza, még csak nem is nyomda!
Tojásból és lisztből készül, lelőhelye: levesek
tányér szélén kirakhatod belőle a nevedet.
Lehet, máris kifőzted - de segítségképp annyit mondok:
Budakeszi Fő utcáján így hívnak egy könyvesboltot!
Mi az?

A megfejtéshez itt egy kis segítség :

( A Betűtészta mesekönyvbolt kérésére írtam ezt a kitalálós versikét, a Miazami és a Miazmég könyvem mintájára - az ajándék könyvjelzőjükre. Aztán a húgom meglepett ezzel a tányérral a névnapomra :)

Kóstoljatok Betűtésztát!

2010-06-06T07:50:00.012+02:00

Ma előkerítettem egy zacskó betűtésztát a kamrából, s amit abból kifőztem, a mellékelt képen látható .

Az előzmények (részben) tegnapiak. Útban a könyvheti dedikálásra ilyesmi látvány kísér végig a 22-es busz vonalán.

Persze nem ért ez készületlenül, kötelezően Betűtésztás vászontáska volt velem a Vörösmarty téren, a Móra standjánál (természetesen Pöszke tollával egyetemben, ami egészen szép számú feladatot kapott: átlag másfél percenként akadt egy aláírni való).

Ez itt végül pedig a kedvenc képem tegnapról – mert ha valami, akkor ez az, ami a gyermekkönyvek ügyének minden körülmények között való terjesztését jelenti :) !!!

Köszönöm Enner Patríciának és Simon Zsoltnak, akik megálmodták, megvalósították és építik Budakeszin a Betűtészta Mesekönyv boltot. Ami szerintem több mint könyv, ezért írom meseboltnak.

Mi az a Miazmég?

2010-06-03T12:56:00.003+02:00

Ezúttal nem több, mint egy link :) . Itt olvasható az interjú.

Kedves Ismerős - fellépések, dedikálások

2010-05-28T06:20:00.004+02:00

Kedves Ismerős!

Ez az egykori Pajtásból vett fordulat arra utal, hogy az új könyvem, a Miazmég megjelenésének híre már bizonyára nem újdonság, a következő napokban pedig lesz pár alkalom, ahol személyesen is üdvözölhetjük egymást, mint kedves ismerősök, s ezeket szeretném megosztani – meghívóként.

Május 30 – vasárnap, a Gyereknapra a Betűtészta Mesekönyvbolt hívott meg, Budakeszin. 14 órakor a főtéri parkban, a gyereknapi nagyszínpadon lesz verselős kitalálósozós játék és előadás, utána pedig a Betűtészta asztalánál dedikálás (délelőtt Marék Veronika teszi ott ugyanezt).

A Könyvhéten június 5-én, szombaton 14:00 órától dedikálok a Móra kiadó standján.

Június 7-én, hétfőn pedig - még a Könyvhéthez kapcsolódóan – lesz két kicsivel zártabb körű előadásom 10 óra Ózdon, a Városi könyvtárban, 14 órakor pedig Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban.

Leopold szavaival szólva „Mindenki jöjjenek!” - s remélem Pöszke tollának sok munkája lesz :)

Üdv,
Nyulász Péter

Betűtésztázzatok ti is

2010-05-17T14:27:00.002+02:00

Sejtettem az elején is, hogy jó dolog Budakeszin lakni, de most már biztos is. Például mert itt van a Betűtészta, s annak a honlapján pedig ilyenekkel lehet találkozni :).
Egy fiú a szomszédból

Mozgalom az értéket hordozó gyerekkönyvekért

2010-05-16T06:53:00.006+02:00

Vigyél egy könyvet az oviba!

Az előző blogbejegyzésemben említettem, az értékhordozó gyerekkönyvek terén valami elkezdődött. Méghozzá egy komoly tenni akarás, és nem tudom megállni, hogy meg ne mutassam, miként működik. Annál is inkább, mert a „Tíz év ötven gyermekkönyve” pontosan ugyanígy, egy blogbejegyzéshez írt kommenttel indult el – s lett belőle stabil internetoldal, meg kulturális melléklet a Népszabadságban – s egy (korábbiakhoz képest) széleskörű médiafigyelem, a többiről nem is beszélve…
Szokásomhoz híven elhelyeztem a Facebookon a blogbejegyzésem linkjét, minek nyomán rögvest egy mozgalom kezdett kibontakozni.
A kezdeményező két anyuka, óvodás csemetékkel – egyikük Matus Éva, másikuk Soós Andrea, akik legjobb tudomásom szerint még soha nem találkoztak egymással, mégis hirtelen egy mozgalom elindítására "szövetkeztek". Pár részletet bemásolok ide a párbeszédből a Facebookról:

„Éva Matus
… Saját berkeimen belül mindent megteszek a gyermekkönyvek népszerűsítésének ügyében és ha tudok, azokon túl is! …

Soos Andrea
A zuglói meseovi már kapott ajándékba kitalálósokat, és nagyon szeretik! Kéne egy kis mozgalom, hogy mindenki vigyen az óvodájába Péter könyveiből :)

Nyulász Péter
Kedves Éva! Nagyon köszönöm, amit a gyerekkönyvekért, a gyerekkultúráért teszel (nem utolsó sorban pedig azt, mit ezen belül értem is - s ez már Andinak is szól :) !!! A mozgalmat pedig isten őrizz, hogy kisajátítsam - hiszen akad bőven, s egyre több kötet, amit nagyon érdemes megmutatni az ovikban, sulikban otthonokban….

Éva Matus
… Egyetértek, … rengeteg jó könyv van, nem is szólva a klasszikusokról. Nagyon sok mesét, meseregényt, verset viszek be másoktól is, de az óvodások elsőként a mondókákat sajátítják el, erre építkezhetünk. A gyermekkönyvek népszerűsítése az óvodákban nagyon hálás feladat. Ezért szeretnék több óvodát is megcélozni….

Soos Andrea
A "mozgalomban" az lenne a jó, hogy minden szülő itt az ismerősök között, aki olvassa, és akinek megtetszik, csak a saját gyereke óvodájába vinne könyvet, annyi még belefér mindenkinek anyagilag... és a többi gyerek is jól jár. Csak egy icipici energia, semmi más.

Éva Matus Az lenne találó ötlet, ha készülne 1 lista a modern irodalom értékes köteteiből, melyhez segítséget kapunk pl: a Gyermekkönyv Intézet v. a Csodaceruza és egyéb irodalmi böngészdék palettájáról, és a pedagógusokkal egyeztetve, valamint a szülők igényei szerint, év végére mindenki venne 1 könyvet a csoportoknak. Ez egyébként sok helyen működik és otthonról hozott példány is tökéletes!”

Hát így megy ez mostanság. Annyit hozzá, hogy Matus Éva hivatása szerint óvó néni, s úgy két (– három?) hónapja elindította az „Értéket hordozó gyermekirodalom” klubot az IWIW-en.

Soós Andrea ügyvéd, aki pedig a szakmai segítségét „dobta be a közösbe” a minap, hogy a Magyar Gyermekkönyv Intézet kitörhessen a virtualitásából. Ami nem mellesleg éppen egy ugyanilyen internetes - kommentes beszólás nyomán kerekedik február óta. Céljai között pedig mindenképpen szerepel egy olyan ajánlólista egyberendezése, közzététele, melynek részelemei már fellelhetők itt-ott.
Például a Tíz ötven gyerekkönyve akció teljes (kétszázas) ajánlatában, vagy a HUNRA gyerekirodalmi adatbázisában, avagy a Csodaceruza egyik tavalyi számában… de stimmel: EGY kéne.

Nem tréfadolog: Gyermekirodalmi Fesztivál

2010-05-15T08:04:00.004+02:00

Pöszke tolla

És igen! Pöszke meglepett. Nem is kicsit – pedig előre beígérte, na de a tálalás valóban váratlan volt. S igazából kicsit az is, hogy ennyire komolyan gondolta: eljött Grácból a Gyermekirodalmi Fesztiválra, és hozta a dedikáló tollat, minek kapcsán tréfálkoztunk itt a blogon. De nem is ám akárhogyan: saját készítésű díszdobozban! (ld a képeket).
Igazán nagyon köszönöm!
Az én meglepettetésemen túl pedig azt gondolom, hogy Pöszke a toll mellett egy fontos üzenetet is bedobozolt: akik a gyerekkönyvek ügyét komolyan veszik, azok nem tréfálnak!
S ha valami, akkor szerintem éppen ez a VI. GYIF üzenete:
a gyerekirodalom ügye nem tréfadolog.
Szemlátomást ezt egyre többen gondolják így – s ennek következtében egyre többen látják is ezt.
És egyelőre ennyiben is maradnék, mert amúgy annyi sok mindent írnék a Gyermekirodalmi Fesztiválról, hogy már két hete vagyok adós vele. Mondhatni összefoglalhatatlan.
Mert egyrészt nem szeretnék kihagyni semmit – és senkit, s az egyszerűen nem megy. Másrészt abból (is) következik, hogy a GYIF valójában nem ért véget. Sőt inkább elkezdődött vele valami, s ez az ami miatt végképp nincs meg a késztetésem egy „lezáró összefoglalót” megírni.
Ami valami elindult, arról csak annyit, hogy sok-sok terv és ötlet volna felsorolható, melyeket kár volna most vaktában pufogtatni. A lényeg, hogy „dolgozunk az ügyön” – s majd menet közben úgyis elő-előkerülnek a részletek.

Azt azért nem hagyhatom el, hogy rendkívüli élmény volt a számtalan találkozás, s az a néhány mondat, melyeket személyesen váltani lehetett, régi és vadonatúj ismerősökkel. Benne azzal az apró csalódással, hogy sajna nem mindenkivel sikerült összefutni, avagy lehuppanni 5 percre… ám egyúttal benne azzal a reménnyel is, hogy lesz alkalom bőségesen bepótolni ezeket!

Legelső versem - boldog anyák napját!

2010-05-02T06:38:00.003+02:00

Az első versem, igazi gyerek-vers volt. Anyák napján keletkezett, s egy apró félreértés vezetett el hozzá: Apukám mondta, hogy legalább egy verssel felköszönthetném anyukámat. Én pedig szófogadóan bevonultam a szobába, kaptam a papírt, filctollat, és behasaltam a padlóra (a hintaszék mögé :) ). Még nem voltam öt éves, így cseppet döcögősre sikerült, de azért valahogy csak összeeszkábáltam a betűket – mint a mellékelt ábra mutatja.
S miután ennél igazibb anyáknapi verset ma sem tudok – ezzel köszöntök minden anyukát!

Több mint félszáz újabb talány

2010-04-24T18:50:00.006+02:00

Gomb van rajta, mégsem kabát,
azzal hívom fel a mamát.
Akárhova vihető,
nem kell más, csak térerő… Mi az?

Ha gondot okozna a megfejtés – a válasz fellelhető a frissen megjelent Miazmég című kötetemben.
Dedikálás a Könyvfesztiválon, a Móra standján (04.24.) vasárnap 14:00 órától, a Gyerekirodalmi Fesztiválon pedig Szalma Edit illusztrátorral közös, játékos könyvbemutató lesz – mondókázással verseléssel, és természetesen kitalálósozással – május 1-jén, szombaton 16:00-tól a Művészetek Palotájában.

Aki nem jön kimarad!!!
Aki pedig messzebb lakik, s nem tud ott lenni – megtalálja a könyvet a könyvesboltokban, avagy itt.
Többek állítása szerint jobb, mint a Miazami…

Bogyó és Babóca: premier előtti vetítés!!!

2010-04-24T06:55:00.007+02:00

Bogyó és Babóca ősbemutató

A Gyermekirodalmi Fesztiválon lesz Bartos Erika, és a KEDD animációs stúdió rajzfilmsorozatának első nyilvános bemutatója! Ennek bejelentésére maguktól az alkotóktól kaptam engedélyt, ugyanis az a megtiszteltetés ért, hogy én lehetek a bemutató moderátora.
Izgulok is kicsit, hiszen nem mindennapi esemény lesz az.
Ilyen rajzfilmsorozat legalább húsz éve nem készült Magyarországon, hiszen olyan mesekönyv-hősök kelnek életre, akik már eleve is sikert sikerre halmoznak. Ez pedig csak fokozódni fog, nem is kicsit. Garanciát jelent erre az alkotói névsor: a főszereplő Bogyó és Babóca, a mesélő Pogány Judit, a zeneszerző Alma zenekar, az író Bartos Erika, s a rendező Krizsanics Antonin, illetve M. Tóth Géza - akit ugyebár Oscar díjra jelöltek!
(S miután volt szerencsém megnézni az egyik epizódot, állítom: vigyázzba fog előttük állni a világ!)

A tévében majd szeptembertől lesz látható a sorozat, így bőven premier előtt láthatja, aki ott lesz – ráadásul élőben találkozhat Bartos Erikával.

Ja és hogy hol:
VI. Gyermekirodalmi Fesztivál a Művészetek Palotájában 2010. május 2. 13:00; Előadóterem. (A további programokról itt lehet tájékozódni: egyuttlennijo.net

Íme a Miazmég!

2010-04-08T17:10:00.004+02:00

Amiben pár perce csak reménykedtem - immár valóságos: itt a borító, most hozta a villanypostás :) .
Rendleni pedig továbbra is ITT lehet...

Már árulják az új könyvemet

2010-04-08T15:38:00.009+02:00

Igaz, nincs még Miazmég - a belívek törődnek, a borító reszelődik, de mér izzanak a nyomdagépek (remélem :) ) - s hogy bizonyosan érkezik az új könyv, arra a bizonyíték, hogy már meg lehet rendelni a Bookline-on, ITT.

S tán lesz valami bemutatóféle is a Könyvfesztiválon, de arról még nem tudok. (Ám ettől még nem kizárt dolog.)

Húsvéti Nyulász vers

2010-04-03T06:51:00.007+02:00

Ide kattintva látható a rajzfilm

Csokinyuszi úrfik

Figyeljetek, titkot mondok,
jobb, ha mindenki csak suttog!
Van egy falu, nem is messze,
festőnyulak laknak benne!

Ott a házak fából vannak,
harmatcseppből minden ablak.
Bent a bútor széna – szalma,
mindenfélét rejt a kamra:

csokoládé, író tinta,
tojások és illatminta.
Húsvét előtt előveszik,
dolgoznak a festőnyuszik:

hímesednek a tojások, készülnek a kölnik,
kertésznadrág – kockásinges csokinyuszi úrfik!

Ez a vers a Szaloncukor lányok párja, s Bárdos Attila ekként, párban készít belőlük rajzfilmet a Versfilmek II. sorozatban - az illusztráció abból származik. Nem mellesleg a friss Dörmögőben is fellelhető ez a "húsvéti Nyulász vers" :) .

Melyik az évtized gyerekkönyve? Szavazás2010!

2010-04-01T07:35:00.006+02:00

Az Írószövetségtől a Petőfi Irodalmi Múzeumig húsz intézmény és szerkesztőség küldte el javaslatát 50 - 50 könyvre, hogy összeállhasson egy lista az utóbbi évtized értéket hordozó magyar gyerekkönyveiről.
Ebből készül egy Tíz év ötven gyerekkönyve összeállítás a VI. Gyerekirodalmi Fesztiválra (ha minden jól megy ez nyomtatott formában is megjelenik!!!) és legalább ennyire izgalmas, hogy az olvasóközönség is kiválaszthatja a maga kedvencét a szakmai ajánlatból, az Egyszervolt gyerekkönyv szavazás 2010 oldalán.

Nagyon jó lenne, ha minél több helyre eljuthatna a híre, hogy igen is vannak értékes, szép és tartalmas, új magyar gyerekkönyvek - s ezen mindenképpen lendíthet ez a Választás 2010 (mármint a gyerekkönyveké :) ). Azaz, mindenki adja tovább, és mindenki szavazzon minden nap április 29-ig, hogy május 1-jén megtudhassuk, melyik a legjobb magyar gyerekkönyv!

Kiss Ottó a mottó

2010-03-29T18:02:00.005+02:00

Kiss Ottó versei alapján írhatnak mesét, rajzolhatnak képet a gyerekek a Fővárosi Beszédjavító Intézet pályázatán. A részletek itt.

Hajrá :)!

Aranyat termett az Aranykönyv lista

2010-03-23T05:57:00.003+01:00

Korán keltem és aranyat leltem: a Facebook-on (a libris aranykönyves szavazás kapcsán) olyan méltatás fogadott ma reggel, mely ritkán adatik. S ha valami, hát ez az, ami nem hiányozhat erről a blogról.

„Zsubatta!
Játékos nyelvezetével, személyességével, életközeli kedves tartalmával és szép illusztrációival minden kisgyermek talál benne legalább öt olyan mondókát, verset melynek következtében a legkedvesebb könyvespolc-lakóvá lép elő, aztán még ötöt és végül drukkolhatunk, hogy a dedikáltatásig ne váljon rongyossá " Lelle Könyve " ! Ja, és a lányok babáiból ne kapja egyszerre kettő a Lelle nevet. Nem, mintha nem lenne gyönyörű és dallamos...

Miazami
Nagyon humoros és modern. Kiválóan kapcsolható az óvodai nevelés mindennapjaihoz, a természeti és társadalmi környezet játékos megismertetéséhez, és a nyelvi játékokhoz egyaránt. Példányom, a saját lányomé, de naponta szállítom kicsi táskámban az óvoda és az otthonom között. Innen is, onnan is, nélkülözhetetlen. Aki már tudja kívülről, hogy "mi az, ami ", az is verseng, hogy kitalálja! Jó, hogy van és remélem közel a folytatás!”

A bejegyzéseket Matus Éva követte el, akiről annyit tudok, amennyi az iwiw-es adatlapján szerepel, hogy három gyermekes anyuka, és óvónéni, s ezt is csak azért, mert megalakította ott az iwiw-en „Az értéket hordozó gyermekirodalom” klubot (amire Pöszke hívta fel a figyelmemet úgy két hete, s amihez természetesen nagy örömmel csatlakoztam).
Ki tudta, hogy ez lesz a vége :) ?! (vagy inkább az eleje ?!, leginkább fel kellene kérnem, legyen a PR-osom :) )

Aranykönyv listán a Miazami és a Zsubatta!

2010-03-21T20:17:00.007+01:00

Közönségszavazást indított a Libri, az utóbbi 10 évben megjelent könyvekre, több kategóriában.
Szerepel az ajánlati listában a Miazami és a Zsubatta is (úgy a 120 - 130. hely körül) Szavazattok rá (és nyerjetek!) A szavazás itt található: http://www.libri.hu/aranykonyv/

(Kicsit macerás megtalálni a listát magát, de bízom mindenkiben :) !

A gyerekkönyvek dacolnak a válsággal

2010-03-13T07:41:00.003+01:00

Készülődvén a Gyerekirodalmi fesztiválra (nem feledni, ápr. 30. – május 2. MÜPA), egy egészen fantasztikus információra akadtam.
A nagy gazdasági visszaesés közepette a gyerekkönyvek forgalma 6,6%-al növekedett 2009-ben!!! (Az MKKE honlapon bárki meggyőződhet erről.) Ami azért különösen nagy eredmény, mert előtte, 2008-ban is emelkedő pályán mozgott, amikor épp annyit nőtt, amennyit a GDP bukott…
Rá is kérdeztem Zentai Péternél (MKKE igazgató), jól látom-e, amit látok, és megerősítette: nem tévedés!
Aztán találgattuk, vajon mi hozhatja ezt az eredményt? Mint mondta, korábban úgy látszott, hogy amelyik évben van új Harry Potter kötet, akkor belendül a gyerek és ifjúsági könyvforgalom, amikor nincs, visszaesik.
- Na de 2009-ben nem volt! – vetettem fel – Akadt viszont Twilight sorozat – mondta erre ő.
- És az képes lenne egy HP-s év (2008) bázisán 6,6%-ot emelni ??? – hitetlenkedtem, mire ő velem együtt arra gondolt, lehet ebben valami más is, amit ideje kikutatni. Épp ezért terveznek a Könyvfesztiválon egy olyan beszélgetést, ahol kifejezetten ez volna a téma - a nagy kereskedelmi láncok vezetőivel (Alexandra, Libri, Líra), mert – és ebben nagyon egyet értettünk – a háttérben az is lehet, hogy maga a magyar gyermekkönyvkiadás lendült nagyot az utóbbi években.
Ez pedig vitán felül áll (szerintem legalább is), és biza nagyon itt az ideje, hogy végre kellő hangot és figyelmet kapjon!
Ehhez igen jól jön ez a növekedési adat, s persze a VI. Gyerekirodalmi fesztiválnak is igyekszünk minél nagyobb hírverést csapni, meg olyan érdekes dolgot összehozni, ami sokak számára lesz érdekes. Hamarosan összeáll a végleges program, úgyhogy tessen nagyon figyelni :) !

Budapesti városnézés

2010-03-06T09:03:00.006+01:00

Igaz, még elég hideg az idő, de szikrázón süt a Nap, kiváló alkalom a városnézésre! Például így:

Gyere velünk Budapestre!

Kiáltsunk egy nagyot: Hahó!
Dunán visz minket a hajó.
Jobbra Pest és balra Buda, forduló a Margit-sziget
Átúszunk a Lánchíd alatt, anya közben sirályt etet.

Matróz leszek azt tervezem
Csakhogy apa intett nekem.
Csipketornyos házat mutat: találjam ki mi lehet az?
Könnyű kérdés - dőlök hátra: Parlament, az ország háza!

...

A folytatás elérhető például a Pagonyban :) /angol nyelven is/...

Vegyétek meg a képeket a Miazamiból !!!

2010-03-01T20:20:00.007+01:00

Nagy nap van ma!
Az csak egy dolog, hogy mától MÁRcius van, és tavaszkezdet, az igazi az, hogy Szalma Edit ma átadta a Miazmég festményeit a kiadónak! Azaz már csak némi tipográfia, egy kis szerkesztés, nyomdászás - és már kész is az új kitalálós kötet. (Állítólag jobb mint az első...)
De addig is! Remek lehetőség nyílik eredetiben beszerezni a Miazami igazán kedves és mókás illusztrációit (egy példa itten balra) - a VirtuART.net galériájában! Ne késlekedjetek! Legyetek Szalma Edit tulajdonosok!
(Nekem már van kettő :) )

Új tavasz, új cipő

2010-02-27T07:38:00.005+01:00

Cipőm

Ahogy látom, alaposan elkopott a cipőm orra:
alig lépek egyet-kettőt, nyelvét rögtön kilógatja.
Kitörött a kérge oldalt, fűzőjének lóg a rojtja,
nem érzi az utak ízét, nem szimatol már a porba.
Kitárul a világ mégis, amikor a talpát nézem:
mindenünnen egy kis emlék ott lapul a kis recékben:

olajcsepp a busz padlóról, iskolából kréta pora,
tengerparti sóvirág és hegyvidéki utak sara.
Kis pihényi tigrisszőr az állatkertből menet – jövet,
aszfaltjárda, betonlépcső, deszkapalló, homokföveny.
Fenyőtoboz pikkely szilánk, padláslétra szálka darab,
úgy döntöttem, nem dobom ki, ez a cipő velem marad!

Megalakult a Magyar Gyermekkönyv Intézet

2010-02-26T13:54:00.005+01:00

Ha valaki még nem tudná, megalakult a Magyar Gyermekkönyv Intézet! Igaz, egyelőre csak virtuálisan, de itt egy írás róla, és aki fészbúkos, rögvest csatlakozhat is!

Hó volt, hó nem volt ...

2010-02-19T06:10:00.004+01:00

Nyulász Péter: Hó volt

Hó volt, hó nem volt, kékül az égbolt, ez már szép nap!
Függönyrojtos végig minden, mégsem csordul hisz csak jégcsap.

Zöldül a völgy, ám benne a tölgynek száz csupasz ága mind csupa szálka.
Messze a nyár még, hosszú az árnyék, két negyedév míg érik a málna.

Éjjel a fagytól dermed a tájék, játék még csak délben a plusz fok.
Várom a végét, jöjjön a húsvét, innen már az pár nap nem sok.

Rügy megeresztő enyhe a szellő, órák múltán itt lesz persze,
s mint konfettit szilveszterre - szilvafa szórja a szirmát szerte.

Könyvírásból jól is lehet élni...

2010-02-15T19:22:00.002+01:00

Ha felmérést készítenének a pad alatt olvasott irodalom kategóriájának legnépszerűbb darabjairól, valószínűleg nagy számban képviseltetnék magukat a magyar ponyva-, illetve lektűrirodalom darabjai - a külföldi krimik, szerelmes- és orvosregények, vagy legújabban a „vámpírirodalom" művei mellett. Itt a ponyvasorozat fo lytatása :)

Válaszcikk a hirszerzo.hu-n

2010-01-30T14:34:00.000+01:00

Megjelent a horroros gyerekirodalom cikkre írt válaszom a Hírszerzőn. Itt található: Ne temessük a gyerekkönyv piacot! (eredetileg az volt a cím, hogy "Horror gyerekcipőben - nyomni kell a vészcsngőt!" - de a szerkesztőség ezt jobbnak találta)

Miazmég: képes ízelítő az új kitalálós könyvemből

2010-01-27T06:35:00.005+01:00

Ami érik, nem múlik. Márpedig már nagyon érik a Miazami folytatása, a Miazmég, s még a tavasszal meg is jelenik (kopp-kopp-kopp)! Készülnek az illusztrációk Szalma Edit műhelyében, s minap kaptam egy kis ízelítőt tőle. Annyira szép, és mókás, hogy kedvcsinálónak megosztom itt, s mellé a két versikét is. A többit majd a könyvben, a Könyvfesztivál idején!!!

Minden évben hazatér,
mikor véget ér a tél.
Kelepel a hosszú csőre,
menekül a béka tőle.
Mi az?

Dülledt szeme, széles szája,
zöld a színe mégsem sáska.
Egész éjjel kvartyogott,
megette a szúnyogot.
Mi az?

Petőfi rádiót a gyermekkultúrának!

2010-01-22T19:20:00.006+01:00

A gyermekkultúra nem ügy

Ez hosszú évek szomorú tapasztalata, de gondoltam, hátha valami változott, és hátha sikerül az ellenkezőjét bizonyítani.

Bár a téma bármikor aktuális, de most apropója is van, lévén a Magyar kultúra napja, így pár napja – kedden – megkerestem ezért a minisztériumot, mint a legnagyobb magyar gyerekportál (havi 400 000 egyedi látogatóval), hogy interjúzhassak a gyermekkultúra ügyével megbízott illetékessel. (Persze nem számítottam sok jóra, mert tudtommal nincs ilyen). Készséges kedvességgel fogadott kérésem után vártam tegnapig, akkor újabb telefon – megértés, türelemkérés amolyan „dolgozunk az ügyön” válasz (mi más?).

Akkor haladjunk más mederben, gondoltam, és felhívtam Békés Pált. De nem azért, mert gyerekeknek író író, mert IBBY elnök, vagy az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvány elnökségi tagja és így tovább, hanem azért, mert volt egy beszéde másfél éve, egy jeles fórum előtt.

Villáminterjú Békés Pállal

- Halló, Békés Pál vagyok.

- Szia, Nyulász Péter. Nem zavarok?

- Szia, hát, ha megkérhetlek légy tömör…

- Csak egy igazi igen-nem villáminterjút szeretnék kérni. Volt egy beszéded a gyermekkultúráról másfél éve a Nevelésügyi Kongresszuson. Változott-e azóta valami?

- Nem.

- Felhasználhatom azt a beszédet a cikkhez?

- Igen.

- Köszönöm, és minden jót!

- Szia.

Békés Pál köszöntője a VII. Nevelésügyi Kongresszuson (részletek, a teljes szöveg ITT )

"A szervezet neve, melyet képviselek: Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa. Hivatalos, angol neve: IBBY. Sokan mondják, hogy ez egy magyar kislány neve. Ez egy nemzetközi hálózat, úgy működik, mint a nemzet-közi PEN Klub. Van egy központja Svájcban, most már 100 nemzet alakított szekciót, köztük hazánk is.

(…)

Így hát a magyar tagszervezet révén rálátásom van arra, hogy az egyes országokban a gyerekkultúrát hogy kezelik. Mi a súlya fontossága helye egyes országok kultúrájának egészében. Ebből a tükörből nézve mi a helyzet Magyarországon?

(…)

A statisztikákból látom a következőket. Egyik trend az csakugyan, hogy az emberek olvasásra fordított ideje csökken. A másik oldalon: a gyerekek - szépirodalmi - olvasásra fordított ideje is csökken, de kevésbé, jóval kevésbé, mint a felnőtteké. Ebbe tradíciók, iskola, meg még sok minden belejátszik. Egészében véve az olvasó emberek halmazában egy viszonylag kevésbé csökkenő halmaz a gyerekeké. Az olvasó gyerekek aránya tehát nő. A piac ezt azonnal észreveszi, s pl. a világhírű frankfurti nemzetközi könyvvásár után a bolognai gyerekkönyv-fesztivál következik másodikként.

Ezen a területen van növekedés!

Az olvasás a kultúra alapvető fogalma. Az írott kultúra ügyének itt még vannak pozíciói. Alkalmanként találkozni szakemberekkel, akik azt mondják, hogy én mint a mániákus kódexmásoló szerzetes még nem veszem észre, hogy mögöttem dübörög a Gutenberg-világ. Utóvédharc, nem vitatom, a médiakultúra itt van a környezetünkben.

Mindez azonban a nemzetközi tükörben miként mutatkozik? Mit látok? Ahhoz, hogy a gyerekekhez szóló kultúra megfelelő súllyal kapjon helyet oktatásban-nevelésben, sok minden szükségeltetik. A gyermekkultúra bizonyos fajta védelemre szorul. Minden országban vannak ennek tradíciói.

Volt egy nemzetközi felmérés: a lakosság, az emberek milyen helyre teszik értékrendjükben a gyerekeket? Ezekben a nemzetközi statisztikákban Magyarország az élen áll. A válaszok tükrében Európában nálunk szeretik legjobban a gyerekeket. Mi tudjuk, milyen kevés a születésszám, de ez mégis statisztikailag igazolt: itt szeretik legjobban a gyerekeket.

Mi ehhez képest a mindennapi tapasztalat? Ebben az országban először gyerekszéket a McDonald’s tett éttermeibe, ezt megelőzően senkinek nem fordult meg agyában. Majd alkalmazkodik a gyerek. Apróság, de szellemiséget tükröz.

(…)

Magyarország valójában a statisztikákhoz képest hogy is viszonyul a gyerekekhez? Ami gyerekeknek, készül, annak nincs társadalmi értéke.

Nemzetközi tapasztalatok szerint 2 országot emelnék ki. A svédeknél a gyerekkultusz mértékegysége: Astrid Lingdren születésnapja élete utolsó 2 évében munkaszüneti nap lett. Lengyelországban országos médiaüzenet lett: felolvasni a gyerekeknek. A civilszféra közéleti programja: egész Lengyelország felolvas. Ez a szlogen. Műveket, meséket gyerekeknek, hangosan, otthon, könyvtárban, iskolában, tévében. Minden szappanopera-szereplő kapcsolódott a kampányhoz, saját szappanopera-részlete után elmondja, mit is olvasott a fel a tévében. A beszédkultúra, szövegértés zavara a művészet és iskola közeledését igényli. Az ország szellemi közéletébe bele kell építeni, hogy ez kulcskérdés. A lengyel gyerekek szövegértése jobban fog nőni, mint nálunk.

Az irodalom szerepe az oktatásban alapvető, mert ez alakítja ki azt a közös bázist, melynek alapján együvé tartozunk. Azt mondom, hogy „Harap utca 3 alatt…”, mindenki tudja folytatni: „megnyílott a kutyatár”. Nos, ez a közös alap. Vagy: „édes grund”. Tudjuk, miről van szó. Ezeknek az együttesét a nevelés és oktatás általános iskolás korig tán biztosítani, támogatni képes. Azt követően már szétaprózódik, s az már nem a közös alap. Ha megnézzük más szempontból, a 60-as években. 70-ben közelkerültünk az első magyar irodalmi Nobel-díjhoz. Weöres Sándorról van szó. Színdarabjai, filozófiai költeményei alapján került ő közel a Nobel-díjhoz, ezek remekművek. Mégsem őrzi az emlékezet, maroknyi irodalmár őrzi, szűk körökben, az ELTE bölcsészkarán. Kicsoda Weöres Sándor? Aki benne van a köztudatban? A Bóbita költője. Gyerekversei révén vált közismertté számunkra.

(…)

Játszani szoktam a gyerekekkel. Magyar népmesei kezdet: óperencián, az üveghegyen is túl… Egy percig koncentráljanak: mi van az üveghegyen túl. Üveghegyről még nem készült Spielberg-film, még nincs olyan közös kép, mely Spielberg üveghegye lenne, ha lenne, akkor egy üveghegy lenne már csak. De amíg nincs, addig kiderül, hogy harminc gyerek, egy osztálynyi, 30 tökéletesen különböző üveghegyet képzel. Abban a pillanatban ez élvezet és öröm: ráismernek, ahányan vannak, annyiféle üveghegy van.

Én azt szeretném, hogy mindenki képzelje el saját üveghegyét. S próbálják a gyerekeket megtanítani arra: van saját üveghegyük!”

Eddig Békés Pál beszéde, magam részéről csak annyit tennék hozzá, hogy kéne egy Petőfi rádió a gyerekkultúrának! A magam véleménye is megoszlik különben a mostani Petőfiről (nem kevés időt dolgoztam ott), de a végeredmény miatt érdemes rá hivatkozni.

Misszionárius módon közvetít igényes magyar könnyűzenét - az országban mindenhova -, kiadja CD-n, meg ilyenek.

Pár éve erről nem volt hajlandó tudomást venni a köz. Most veszi a CD-t.

u.i.:

Ja és az OKM-ből ma se érkezett válasz. Gondolom keresik az illetékest.

Fogós kiszámolós

2010-01-21T09:19:00.006+01:00

Nyulász Péter: Fogós kiszámolós

Öt nyolc tíz húsz
sarokcsiszoló.
Én vagyok a kalapács,
te vagy a fogó!

További részletek a februári Dörmögő Dömötörben :)

Költögető - gyerekvers blog

2010-01-16T10:20:00.003+01:00

Kattints: Versíró blog gyerekeknek

Puskin moziban a Versfilmek!

2010-01-13T16:03:00.004+01:00

Animációs mustra lesz a Puskin moziban január 28. és február 7. között az elmúlt évek rajzfilmterméséből.
Vászonra kerül pár darab a Versfilmek sorozatból is, például a Hajmosás - Buborék is, a Bárányok, a Csuklós busz+Végtelen, a Manóka, a Béka parti, stb.
Az pedig egy éppen mai örömteli fejlemény (megállapodás született ugyanis), hogy újabb kortárs gyerekversekből készülnek rajzfilmek a MOME Animáció és a Mese.tv közreműködésében - még a tavaszi félévben!

MUSTRA program:

Rövidfilmek I.

Hossz: kb.: 80 perc

Rófusz Kinga: A Sellő és a Halász 10' (MA-RA Film, 2009)

Hermán Árpád: Büdöske, 2'30" (MOME, 2007)

Péterffy Zsófia: Kalózok szeretője, 7' (MOKÉP - Pannónia, 2002)

Glaser Kati: FIN, 9'30" (MOME, 2008)

Csáki László: Darazsak, ludak, körtefa, 7'20" (2005)

M. Tóth Éva: Laika emlék, 4'25" (MA-RA Film, 2005)

Alexei Alexeev: Kjfg No. 5., 4' (SB, 2008)

Bánóczki Tibor: Tejfogak, 11' 20"(NFTS - Inforg, 2007)

Sándor József: SPISS, 4' (SB, 2007)

Magyarósi Éva: Léna, 12 ' (SB, 2009)

Gacs Réka: Nothing Happened Today / Ma nem volt semmi, 4'40" (RCA, 2007)

Cakó Ferenc: ARC, 6' (C.A.K.Ó. Film, 2009)

Traub Viktória: Eső, 4' (MOME, 2008)

M. Tóth Géza: Maestro, 4'46" (Kedd, 2006)

Rövidfilmek II.

Hossz: kb.: 70 perc

M. Tóth Géza: Ergo, 12' (2008)

Pálfi Szabolcs: Busz, 9' 32" (2003)

Cziráki Gergely: Immeasurable / Mérhetetlen 8', (NFTS - Inforg, 2008)

Bertóti Attila: Ariadné fonala, 9' (Inforg, 2009)

Magyarósi Éva : Hanne 7'44" (MOME, 2006)

Alexei Alexeev: HuHu, 2' (SB, 2008)

Richly Zsolt: Kőműves Kelemen, 6' (Kecskemétfim, 2009)

Orosz István: Útvesztők, 8' (Ma-RA, 2009)

Gacs Réka: Yarn.., good light essential 3' (RCA, 2006)

Ulrich Gábor: Lebegés, avagy tíz bagatell, 6' 30" (Kecskemétfilm, 2009)

Ducki Tomek: Életvonal, 6' 40"(MOME, 2007)

TV sorozatok - gyerekfilmek:

Hossz: kb.: 70 perc

Magyar népmesék (Kecskemétfilm)

Koan sorozat (Kecskemétfilm)

Maszkabál (Cinemon)

Évszakok (Cinemon)

Mondókák - Gyermekdalok (SB)

Lorange (SB)

Log Jam (SB)

Versfilmek (Mese TV és MOME)

Vetítések rendje

I. hét (január 28. - február 3.)

Hétköznap

16:15: Rövidfilm I.

18:00: Rövidfilm II.

Hétvége

Január 30.:

16:15-től TV-sorozatok összeállítás

18:00: Rövidfilm I.

Január 31.:

16:15-től TV-sorozatok összeállítás

18:00: Rövidfilm II.

II. hét (február 4. - február 10.)

Hétköznap

14:00: Rövidfilm I. és Rövidfilm II. naponkénti váltásban

Hétvége

Február 6.:

16:15-től TV-sorozatok összeállítás

18:00: Rövidfilm I.

Február 7.:

16:15-től TV-sorozatok összeállítás

18:00: Rövidfilm II.

Répás tréfa

2010-01-11T06:49:00.006+01:00

Íme a múlt hétfőn feldobott "képrejtvény" megfejtése: az utolsó sor, így hangzik:

"Én rajzoltam ceruzával!"

Köszönet a tippekért!

S így néz ki a teljes vers:

Köröm

Volt egyszer egy köröm.
Hosszúra nőtt, mégse karom -
abban végződik a lábam,
ráadásul mindkét karom.

Egyszer volt egy másik köröm.
Ahhoz is volt egy kis közöm:
bámulhattok tátott szájjal,
én rajzoltam ceruzával.

Egy link: Irijám és Jonibé

2010-01-07T08:54:00.001+01:00

Repülni a víz alatt

Horror gyerekcipőben: elszabadult a gyerekkönyvpiac

2010-01-05T18:11:00.005+01:00

A javarészt internetmentesen eltelt ünnepi időszak az oka, hogy csak most sültem szembe Seres Laci írásával (Horror gyerekcipőben: elszabadult a gyerekkönyvpiac) , és az az igazság, kifejezetten örülök neki!!!

Komoly elszánásom ugyanis, hogy közbeszéd tárgyává, tegyem, hogy ÜGY legyen a gyerekkönyv. Ahhoz pedig beszélni kell róla - méghozzá a médiában. És méghozzá sokat.
Szomorú, hogy az - úgy tűnik - nem megy másként, minthogy bele kell írni pártpolitikusok neveit is, de ha így lehet tágítani a kört, akikhez eljuthat, hogy mely orkoktól érdemes tartózkodni egy gigakönyváruházban, ám legyen.
Azt persze sajnálom, hogy a cikkben figyelmetlenül egy kalap alá sikerült venni minden ma publikáló gyerekszerzőt - ez némi vakságra vall - annak ellenére, hogy jó példaként mégiscsak sikerül kortárs gyerekszerzőket is megemlíteni a cikk vége felé - ez pedig figyelmetlenségre utal, azaz nem ártott volna a feljebb lévő (nem kicsit) sértő kijelentést megpuhítani.
DE!
Tán épp ez adja a lehetőséget arra, hogy vita kerekedhessék a témát illetően olyan fórumokon is, melyeken a gyerekkönyv jelen állás szerint üres fogalmi halmaz.
Hogy mire gondolok, idecitálom Csodaceruza Csilla egy bejegyzését .

Merthogy szégyenkezni valója épp annak van, aki képtelen felmérni a gyerekkönyvek fontosságát. Egyetlen mentsége a tudatlansága (amennyire az felmentést adhat bárminemű pökhendiségre). Ezen azonban lehet segíteni: el kell valahogy juttatni (azt mégse írhatom, hogy beleverni :) ) az ő fejébe is.
Kis bemelegítésként én már el is követtem 1-1 tyúklépést itt (Mesekönyvek márpedig vannak), meg itt (Támadnak a meseboltok ), hogy elindítsam a gyerekkönyv ügy közbeszédesítését, s már készülőben a következők.

Bízom benne, hogy találok ehhez partnereket, ahogy nagy reményeket fűzök ahhoz is, hogy Seres Laci ezen horrorcikkével segített gyorsítani ezt a folyamatot.

Tréfa répa

2010-01-04T08:34:00.005+01:00

Még ősszel kaptam egy tréfás kitalálós feladványt.
Ritter Ottó a Dörmögőnek rajzolt illusztrációt a Körömhöz: az utolsó sort elhagyta a szövegből, helyette megrajzolta.
Persze én tudom a megfejtést, de gyanús, hogy más nem jön rá :))
Mindenesetre én jót röhögtem rajta - s idővel majd meg is írom mi maradt le.
Addig jó fejtörést :)
/a képre kattintva látható-olvasható a szöveg is/

Miazami, Duna TV

2009-12-26T17:52:00.001+01:00

Igaz, csak véletlenül akadtam rá, de holnap (27-én) reggel 08:10-kor adja a Duna TV a Miazami könyvem alapján készült TV filmet.
Aztán megismétlik 31-én 08:50-kor.
Igaz, az adatlapon elírták a nevemet (Nyulán …) , de attól még az én kitalálós versikéimet fejtegetik a gyerekek.
Nézzétek !

Egy link

2009-12-24T07:15:00.001+01:00

Gyerekkönyvek évtizede

Boldog karácsonyt!

2009-12-23T13:27:00.003+01:00

Szeretettel, hogy csak azért is legyen egy kicsit havas a karácsony!

Hópihe keringő

Hó tündér csipkét varr,
jégtűből fátylat sző.
Álmot lát minden nap:
kristályként áttetsző
függöny lesz, fátylából.

Tél herceg bundát varr,
vattával megtömve.
Álmot lát minden nap:
ünnep lesz eljötte,
holdfényben csillámló.

Tündöklő menyegező
lesz ebből, meglássad:
tüll szoknyát libbentő
hópelyhek táncolnak
aznap majd mindenhol.

Aznap majd mindenki
álmot lát egyszerre
föld színét elrejti
Hó tündér csipkéje,
s Tél herceg bundája.

2009-12-19T19:44:00.003+01:00

Libben a göndör angyalka tincs
kacsint a csintalan angyal: kattints!

/egy kattintásra buzdító angyalkához kellett valami, de aztán nem ez. csak hogy el ne vesszen :)/

Kesztyűs kézzel

2009-12-16T09:42:00.007+01:00

Kesztyűs kézzel

Hóembernek keze seprű,
nem kell neki bundakesztyű.
Bezzeg az én ujjam víz,
keményre fagy, mind a tíz.
Jégcsap nő a helyükre,
húzz kesztyűt a kezemre!

Hó hahó

2009-12-13T08:51:00.005+01:00

Az ablakon kinézve ma reggel, ez tűnik a legaktuálisabbnak.
Dalban is létezik, a Kicsi Hang együttes zenésítette meg (tavaly jelent meg a Dúdoló című CD-n). Alulra fel is töltöttem :).

Hó hahó

Lábam alatt ropog a hó
Fehér minden földön-égen
Ez az, ami nekem való
Erre vártam egész évben!

Legjobb most a hópelyheket
Bekapni a levegőben
Nyelvem hegyén olvadjon el
Attól leszek jó erőben

Jó a jégen korcsolyázni
Szánkót húzni fel a hegyre
Vagy az utcán hógolyózni
Hóemberek jönnek szembe

Aztán ha már jéggé fagytam
Kezem-lábam megdermedve
Uzsgyi haza vár a paplan
Nem vagyok én jegesmedve!

Vacsorázom, ágyba bújok,
így szundítok hajnalig.
Ujjaimon megszámolom,
hány nap van karácsonyig.

u.i.: Az utolsó versszak nincs benne a Zsubattában, így a zenéből is kimaradt :)...