Áprilisi egysoros

Tele van a hócipőm a hócipővel.

Író Cimborák

Nem is olyan fiatal már az Író Cimborák blogja, elmúlt másfél éves. Épp ideje, hogy ezen a blogon is felhívjam rá a figyelmet. Gyerekeknek író költők és meseírók osztják meg itt egymással - s a nagyvilággal műveiket. A legtöbbször egy-egy hónap írásai egy-egy központi témát járnak körül. A versekhez - mesékhez az Illusztrátor Pajtások rajzolnak képeket, s olykor még gyerekek is /nem is akármilyen képeket!/.  Mostanra már több élő rendezvényen is találkozni lehetett az írócsapat tagjaival, ahol ők maguk - azaz magunk, hisz én is ott voltam :) - olvastunk fel a blogon megjelent írásokból, s kiállítottuk az azokhoz készült illusztrációkat.
Legközelebb április 19-én, az Anno Meseboltban lesz ilyen esemény, ahol találkozni lehet a szövegek és képek alkotóival. 
Ennél többet írni minderről viszont azt gondolom, nem érdemes. Csupán annyit, hogy tessen rákattintatni a linkekre, s elolvasni ott a számtalan kedves, vagy éppen vicces - olykor megindító avagy elgondolkodtató írást! Íme kiírva is a blog címe: http://irocimborak.blogspot.hu/ .

Videó ízelítő A baba bab iPAD alkalmazásból

Íme egy kis kedvcsináló a villany Baba babhoz. Hamarosan már mind a 15 mondóka elérhető - s az alkalmazás letölthető az AppStore -ból, ide kattintva: https://itunes.apple.com/hu/app/baba-bab/id567248310?mt=8

Interaktív Baba bab

Hogyan kerül iPad-re egy modókáskönyv?
Íme:

Aztán egy kis kis varázslat, és tadám:

De csak semmi vicc! Valóban interaktív mondókáskönyv lett A baba bab. Vagyis hogy táblagép alkalmazás, magyarul Baba bab iPad App :) - mindez a Lenipend jóvoltából.

De úgy is mondhatnánk, hogy digitális játszótárssá vált, s a játék valóban varázslatos! Az alkalmazáshoz készült egy külön nyitókép – ami egy virtuális játszótér, ahol minden „életre kel”, ha hozzáér az ember a képernyőhöz. Ha a felhőt a Nap elé húzzuk vihar kerekedik, s a gyerekcsapat beszalad a Mesekönyv boltba (micsoda meglepi, a Betűtésztába :) ). Ha billeg a gép, ide-oda gurul a laszti, ha hozzáérünk, repked a méhecske, száguldanak az autók – ha csak nem piros a lámpa, mert akkor csikorogva fékeznek…

Rengeteg felfedezni való ötletes animáció és több mint 100 hangeffektus várja a kicsiket  - s azokat a szülőket, akik tartalmas, durvaságtól mentes fejlesztő játékkal szeretnék lekötni az ő "kis babjukat".

Az App abban is különleges, hogy a gombok helyett az iPad fekvő és álló helyzetében ad más információt, hogy minimálisan zavarjuk meg a könyv hangulatát. További rejtett segítséghez juthatunk, ha fejünk fölé tartva nézzük meg az iPad-et.A képernyő érintésein túl, az iPad tartási helyzete, de akár a hangunk is befolyásolhatja az illusztrációkat. Ezt kis ábrák jelzik:

Az alkalmazás első verziója öt meghallgatható – és játszható - mondókát tartalmaz ingyenesen. A full verzió további 10 mondókája egészíti ki az applikációt a könyv teljes tartalmára.

Aki szeretné másoknak is figyelmébe ajánlani, nyomhat itt is egy lájkot :) vagy a Facebook-on is - avagy csak szóljon iPad tulajdonos ismerőseinek, éljenek akár a világ túlsó sarkán is - hiszen az AppStore-ban bárki elérheti egy kattintással, s onnan letölthető a Baba bab : https://itunes.apple.com/hu/app/baba-bab/id567248310?mt=8 .

Jó szórakozást, boldog mondókázást!

Kálmán bácsi születésnapja

Elhívtak a koraszülött babák világnapján tartott rendezvényre, ahol kilenc kicsi babazokni mellé egy még kisebb tizedik került...

Ezt a mesét vittem nekik, ami ma reggel íródott, s amit fel is olvastam ott:



Kálmán bácsi születésnapja

Kálmán bácsi nyugdíjas és nagypapa, de valaha katona volt. Ám aki most ismeri meg, inkább hinné, hogy órásmester lehetett, mert rengeteg órája van. Körülötte ketyeg az egész ház. Van egy órája a karján, amire szögletes betűkkel az van írva, hogy PAKEMA. Van egy kétszer akkora a zsebében, aminek egy lópatkóforma jel van a számlapján. A hálószobai kis éjjeliszekrénykén egy MOM feliratú vekker kattog, a falakon kakukkos órák, konyhai órák és így tovább.

Amire azonban a legbüszkébb Kálmán bácsi, az a nagyszoba sarkában álló, díszesen faragott óriási ingaóra. Olyan az, mint egy nagy üvegvitrin, ami mintha arra szolgálna, hogy abban tartsák az időt. Az órákat, a perceket, a másodperceket, a tizedmásodperceket...

A naptárról bezzeg fogalma sincs Kálmán bácsinak, azzal nem törődik. Mit neki a hónapok, meg az évek! Mit érdekli őt március, vagy június vagy talán november? Szerinte nem az a fontos. Sőt az nem is fontos, mert ha minden egyes nap rendben telik, méghozzá katonás rendben, akkor rendben lesz a hét is, a hónap is és az év is!

Csak azt az egyet tudja, hogy mikor van vasárnap. És az is csak azért érdekes a számára, mert akkor egy órakor - oppá bocsánat, 13 óra 00 perckor - megérkezik a fia a feleségével és a lánya a férjével, és érkeznek velük az unokák is, mind az öten, hogy együtt ebédelhessen a család.    

De a vasárnapot sem a naptárból nézi ám Kálmán bácsi! Az ingaóra segít neki! Nem is akárhogyan. Az a régi szerkezet valódi mestermunka, nem ilyen ideig-óráig hetyegő-lötyögő ócska krumpli, mint a mostaniak. Abban a régi órában patikamérlegen vannak kigrammolva a másodpercek, méghozzá éppen egy hétre való. Egyszer kiszámolta Kálmán bácsi, hogy az pontosan 604 800! S ha jól húzzák fel azt az órát, márpedig Kálmán bácsi mindig jól húzza fel – akkor annak a régi órának éppen pontosan 604 799-szer lendül az ingája. Ha megáll függőlegesen, azt jelzi, eltelt egy hét.

Az a titka, hogy a felhúzó kulcsát minden napra kétszer kell fordítani, s akkor biztos, hogy legközelebb egy hét múlva, reggel hét óra 59 perc 59 másodperckor áll meg az inga, mert a legelső alkalommal egy vasárnap reggelen, pontban 8 órakor húzta fel Kálmán bácsi.

Kálmán bácsi pedig ezért – miután azzal nem törődik, hétfő van-e vagy szerda, netán vasárnap - minden egyes reggel, amikor felkelt, megborotválkozott és már megitta a reggeli teáját, odalép az ingaórához – pontban 7 óra ötvenkilenc perc 30 másodperckor. Kinyitja az ajtaját, mint valami szekrényt, és megáll előtte. Olyan ez, mintha kivenné belőle az aznapra való időt, ahogyan az aznapi ruhát szokás kiválasztani.
De nem ez történik, hanem fél percig figyel, tovább lendül-e az inga? Ha igen, akkor minden rendben. Ha nem, akkor Kálmán bácsi hangosan számolva, éppen tizennégyszer tekeri meg a felhúzót, s ebből pedig azt is tudja: vasárnap van, tehát 13 óra 00 perckor érkeznek az unokák.

Ezen a napon azonban kicsit másként történt ez. Egyszer csak – váratlanul - megszólalt az ajtócsengő.
- 12 óra 34 perc, 56 másodperc – olvasta le az időt fennhangon Kálmán bácsi az órájáról, s meglepetten tett hozzá: - Ki lehet az ilyenkor?!

Irma néni, Kálmán bácsi felesége, nem válaszolt, csak elmosolyodott, s indult, hogy ajtót nyisson, amin betódultak az unokák, s mögöttük a szüleik is.
- Korábban érkeztetek! – jegyezte meg már-már majdhogynem rosszallóan Kálmán bácsi, ám ahogyan ezt kimondta, rögvest eszébe jutott, hogy ez időről időre meg szokott történni. Évente legalább egyszer. Vagy kétszer. De talán most is ez lehet… S ebben már nem tévedett.

- Ma születtél nagypapa, éppen nyolcvan éve! Hát nem emlékszel? – hangoskodtak az unokák.   
Na persze, hogy arra már nem emlékezett Kálmán bácsi, de arra azért igen, hogy ilyenkor a köszöntésnek is bele kell férnie az időbe pontban 13 óra 00 percig, amikor az ebéd kezdődik.
S lám tényleg ez történt. A nagycsalád egyszerre kiáltotta:
- Boldog születésnapot, nagypapa!
 

FILM - Helka, a Balaton tündére kedvcsináló

Kritikák, recenziók, ajánlók, vélemények a Helkáról

HELKA - Az Év Gyermekkönyve 2011
dr. Gombos Péter , a HUNRA alelölnökének  laudációja:

Peter Beagle fantasy-klasszikusa, Az utolsó egyszarvú így kezdődik:
"Az egyszarvú egyedül élt egy orgonaszínű erdőben. Vénséges vén volt, bár erről ő mit sem tudott. A színe már nem volt többé olyan, mint a játékos tajték a tengeren, hanem inkább olyan volt, mint a holdfényes éjszakákon hulló hó."
A Gyűrűk Ura kezdősorait talán fejből is tudják néhányan: "Három gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén, Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő, Kilencet a halandó ember ujján csillantson a fény, Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyáját terelő, Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."
S hogy kezdődik egy 2011-es magyar fantasy-meseregény?
- Palacsinta! - Túrógombóc. - Palacsinta. - Túrógombóc!

Folytatás:  http://www.ibby.hu/dijazott.html




PRAE.hu
Pásztor Csörgei Andrea: Balatoni legendák új köntösben

Valódi hiánypótló mű Nyulász Péter Helka című meseregénye, hiszen a témaválasztása igazán különleges: a kötet egy olyan Balatonhoz kapcsolódó régi magyar legendát elevenít fel és gondol tovább, mely lassan csaknem a feledés homályába merült, és amelyről az utóbbi időben méltatlanul kevés szó esett. Egészen mostanáig... A cikk folytatása itt olvasható 

Élet és irodalom
Lovász Andrea - EX LIBRIS: Nyulász Péter: Helka

A Fáy András regéjét (1836) és Lipták Gábor mondáit (1976) tovább író balatoni mesés legenda hiánypótló a maga (mű)nemében, s bár a szépirodalmi rangú eredetmondáknak a kortárs gyerekirodalomban is vannak előzményei (például Mosonyi Aliz: Mesék Budapestről, 1982; Balogh Robert: Várból várba, 2009), Nyulász Péter Helkájához hasonló, nagy lélegzetű, világépítésében és cselekménybonyolításában is monumentális igényű, egyetlen régióra összpontosító mű eddig nem született. A cikk folytatása itt olvasható


LITERA.HU 
Nagy Boldizsár - Tessék szépen nevetni! - II. rész (Litera.hu)

Ha azt a kifejezést hallom, hogy magyar gyerek-fantasy, nem biztos, hogy a lelkesedéstől túlságosan megdobban a szívem. Inkább összeszorul a félelemtől, akármilyen furcsa dolog is az, hogy minden gyanús már, amit a magyar történelemhez kötnek. És az sem sokat javít a helyzeten, ha elfeledett nemzeti legendák újraélesztéséről és a „magyar Középfölde” megalakulásáról hallok egy regény kapcsán. Amikor a (nekem elsősorban) Dörmögő Dömötörből és az egyszervolt.hu-ról ismerős Nyulász Péter könyvéről, a Helkáról először olvastam, bevallom, hogy Kárpát-medencei  tanulságokra, erkölcsnemesítő hun-hobbitokra és Jumurdzsák gyűrűjéből kiröppenő, medveszív formájú patrónusokra számítottam. Hogy megszabaduljak a lidércnyomástól, úgy döntöttem, szembenézek a félelmeimmel, és belekezdek az olvasásba: aztán hála a Balaton tündéreinek, épp az ellenkezőjét kaptam ennek! A cikk folytatása itt található

Pagony.hu 
Papp Eszter : Egy feledésbe merült legenda

Hallottatok már Helkáról, Kelénről, vagy Sióról? Ismerős ugye? Diszkók, hajók, és gyümölcslevek. Csak ennyi lenne? Nyulász Péter elmeséli nekünk, honnan erednek ezek a varázslatos hangzású nevek. Megtudhatjuk azt is, ki volt Kamor, Bora, Horka és Thuz, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei.

Sajnálom, hogy nem most vagyok gyerek, de ezen már hiába is siránkozom. Jó lett volna 8-10 évesen olvasni először a Helkát, biztos agyonharapdáltam volna a szám az izgalomtól, és leckeírás helyett ezt olvastam volna az íróasztal alatt. Rajongtam volna a sok csodás teremtményért, Helkának képzeltem volna magam, és valószínűleg a nagymamámtól kapott műanyag gyűrűvel rohangásztam volna fel s alá a nagyszülők fűzfői kertjében, azt képzelve, hogy az a titokzatos Sárgaköves Gyűrű. Helka helyett viszont Tolkienen, Endén, vagy hogy mást ne említsek, Rowlingon edződtem, így a fantasy elemek már nem nyűgöztek le annyira. De kaptam helyette olyasmit, amit nem sok gyermekregény adhat a felnőtt olvasónak, főleg nem a magyar olvasónak. Balaton elfeledett legendáját. Biztos vannak, akik ismerik Helka és Kelén történetét, de korántsem él annyira elevenen bennünk, mint például a görög mítoszok. Pedig ez is egy mítosz, mégpedig a miénk, magyaroké. Tündérekkel, boszorkányokkal, varázslókkal, és képzeljétek, még mifelénk is éltek óriások, de ne szaladjunk ennyire előre! A cikk folytatása itt található


Csodaceruza.hu 
Oszoli Márti : Baljós árnyak a Bakonyban

 A Könyvfesztiválon különös érdeklődéssel kerestem Nyulász Péter új kalandregényét, mely a Balaton legendájának újraéledését ígéri, egy feledésbe merült mítosz nyomán. A szerzőtől eddig verseket, mondókákat olvashattunk (Zsubatta! Miazami? Miazmég?).  Azt is tudjuk, hogy történelem-földrajz szakos diplomája van, emiatt is izgatott, hogy milyen lesz a regény. A másik ok, hogy nyaranta a családdal kedvelt kirándulóhelyünk a Balaton-felvidék, kíváncsi voltam, miazamit még nem tudok róla.
A borítóval egybeszerkesztett fület kihajtva, a Balaton-felvidék „varázstérképe” jelzi, mely vidékeken, tájakon fogunk járni olvasás közben. Belelapozva pedig, Bohony Beatrix illusztrációi sejtetik a könyvben rejlő titokzatos világot, melyben a Bakony varázslója, Kamor, útnak indul Helka hercegkisasszony beiktatási ünnepségére. A cikk folytatása itt található


Est.hu:
Ugyan ki gondolná, hogy a misztikus legendák, szemkápráztató csodák, és sejtelmes titkok nemcsak a messzi, sose látott tájak privilégiumai, hiszen egészen közel, a Balaton partjánál is nyüzsögnek a csodalények – hercegnők, óriások, szakállas békák –, és igen furcsa dolgok esnek meg itt néha. A cikk folytatása itt található 

Napocska.hu 
Almásy Katalin : Helka elfeledett világa

Sióról már hallottunk, de vajon tudjuk-e, hogy mi vagy éppen ki volt ő? Helka és Kelén személye szintén ismeretlen számunkra, nem beszélve Kamorról. Furcsa nevek, hősök, idegenek? Ha egy kicsit jobban megismerjük őket, máris fontos szereplői lesznek életünknek, s nemcsak azért, mert ők a balatoni regevilág hősei, hanem mert mostantól egy fantasy gyerekkönyv főszereplői is. Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai c. könyve a héten jelenik meg a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A cikk folytatása itt található


Froeria’s Lullaby - blogbejegyzés

Ha lehetséges az, hogy valaki szerelmes legyen egy névbe, akkor én az vagyok, méghozzá a Helkába - az most lényegtelen, hogy női névről van szó, és én magam is lány vagyok. Két-három éve döntöttem el, hogyha nagy leszek és már lesz egy férjem és megszületik a mi gyönyörűséges kislányunk, akkor én őt így fogom elnevezni - nincs apelláta.
Emiatt történt, hogy egy borús délutánon megint csak a Libriben sétálgatva megakadt a szemem a borítón, s egy pillanattal később a címen. Rögtön a kezembe kaptam, s gyorsan elolvastam a hátlapját. Azt vártam, hogy a régi balatoni legendát, Helka és Kelén történetét sikerült végre valahára megkaparintanom, de nem. Ez már egy másik mese... ami egyáltalán nem is baj. A cikk folytatása itt található

INTERJÚK

Pungor András: Magyar kihívója akadt Gandalfnak
(168óra online)

– Tényleg ötévesen is írtál verset?
– Igen, egy félreértés miatt. Anyák napján, délelőtt apukám azt mondta, egy verssel köszöntsem fel anyukámat. Komolyan vettem a felszólítást, lehasaltam a padlóra és írtam egyet....
A cikk folytatása itt olvasható


Süveges Gergő - MTV Ma reggel -  Itt látható a VIDEO


Füred tv : Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. Nyulász Péter nemrég megjelent meseregénye ennek a legendának a felkutatására invitálja az ifjú olvasókat. A könyvet a Helka hajó fedélzetén mutatták be az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Itt látható a VIDEO


AJÁNLÓK: 

Magyar Szó . com
NYÁRI OLVASMÁNYAJÁNLAT

A regény a Balaton és a Bakony egy elfeledett mítoszán, Sió tündéres regéjén, Helka és Kelén legendáján alapul. Ám az új, kalandos meseregény főszereplői a korábbi legendahősök gyermekei, akik saját múltjuk titkainak erednek nyomába... A cikk folytatása itt található



Olvasó sarok  - beleolvasó (pagony.hu)
Nyulász Péter: Helka- A Burok-völgy árnyai

Biztos vannak, akik ismerik Helka és Kelén történetét, de korántsem él annyira elevenen bennünk, mint például a görög mítoszok. Pedig ez is egy mítosz, mégpedig a miénk, magyaroké. Nyulász Péter elmeséli nekünk, ki volt Helka és Kelén, milyen misztikus lények népesítették be a Balaton vidékét, és kezük nyomán hogyan alakultak ki annak csodás természeti kincsei.


Itt el lehet olvasni a könyv első oldalait