Keresés ebben a blogban

2021. április 15., csütörtök

Helka 10 éves - néhány kritika

Pár nappal - héttel a Könyvfesztivál után, amikor a Helka - a Burok-völgy árnyai megjelent, megérkeztek az első recenziók - ajánlók - kritikák. Az elsők között jelent meg Nagy Boldizsár írása a Litera hasábjain, és az első mondataiban tökéletesen összefoglalta, miből is fakadt az én nem kevés aggodalommal teli izgalmam a kalandok írása során: érdekelhet manapság bárkit is egy magyar tájakon játszódó boszorkányos-tündéres-varázslós fantasy köntösbe bújtatott mesés-kalandregény?

Hiszen Fáy András valaha nagy sikernek örvendő története teljesen feledésbe merült, évtizedeken át senkit sem érdekelt a tündéres-varázslós-boszorkányos-hősszerelmespáros balatoni mítosz...


LITERA.HU 

Nagy Boldizsár - Tessék szépen nevetni! - II. rész (Litera.hu)

Ha azt a kifejezést hallom, hogy magyar gyerek-fantasy, nem biztos, hogy a lelkesedéstől túlságosan megdobban a szívem. Inkább összeszorul a félelemtől, akármilyen furcsa dolog is az, hogy minden gyanús már, amit a magyar történelemhez kötnek. És az sem sokat javít a helyzeten, ha elfeledett nemzeti legendák újraélesztéséről és a „magyar Középfölde” megalakulásáról hallok egy regény kapcsán. Amikor a (nekem elsősorban) Dörmögő Dömötörből és az egyszervolt.hu-ról ismerős Nyulász Péter könyvéről, a Helkáról először olvastam, bevallom, hogy Kárpát-medencei  tanulságokra, erkölcsnemesítő hun-hobbitokra és Jumurdzsák gyűrűjéből kiröppenő, medveszív formájú patrónusokra számítottam. Hogy megszabaduljak a lidércnyomástól, úgy döntöttem, szembenézek a félelmeimmel, és belekezdek az olvasásba: aztán hála a Balaton tündéreinek, épp az ellenkezőjét kaptam ennek! A cikk folytatása itt található

-x-

Legnagyobb örömömre, többen is úgy vélték: itt volt az ideje már leporolni a Balaton rég elfeledett mítoszát, mint például a PRAE.hu recenzióját író Pásztor Csörgei Andrea

Balatoni legendák új köntösben

Valódi hiánypótló mű Nyulász Péter Helka című meseregénye, hiszen a témaválasztása igazán különleges: a kötet egy olyan Balatonhoz kapcsolódó régi magyar legendát elevenít fel és gondol tovább, mely lassan csaknem a feledés homályába merült, és amelyről az utóbbi időben méltatlanul kevés szó esett. Egészen mostanáig... A cikk folytatása itt olvasható 

-x-

Kleinheicz Csilla, az ekultura.hu kritikusa kevésbé volt lelkes Helka kalandjaitól:

Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy legendája 

Csak ne ültem volna le várakozással olvasni. Csak ne lett volna a borítóra nyomva: Az év gyermekkönyve.
Szó sincs róla, hogy ne lettek volna szerethető részletei: kedves szereplők, színes környezet, bájos részletek. No és a legendák, a Balaton környékének megannyi meséje egy regénybe beleszőve: kiváló ötlet volt, és messze ezeket a részeket élveztem a legjobban, ahogyan az ismert helyekre rákopírozódott a mágikus.
Ez volt érzésem szerint a könyv legfőbb erénye, és nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy mennyivel szerethetőbbé tehetik az amúgy is vadregényes kirándulást a vidéken az egyes helyszínekhez kapcsolódó mesék és jelenetek; vállalkozó kedvűek akár Helka-túrát is tehetnek a tó körül.
Érezhetően volt is ilyen szándék a regény megírásakor, és azt hiszem, leginkább ez a cél szülte a mesét. Mégis, jó lett volna még egy kicsit hagyni, hadd forrjanak ki az egyenetlenségek, mert így olyan, mint egy ígéretes, de még össze nem állt bor: inkább az ígéretet szeretni benne, mint magát az ízt. A cikk folytatása itt olvasható.

                                                                        -x-

Lovász Andrea, az Élet és irodalomban megjelent értékelése igazán megfontolandó részleteket tartalmazott: a szembenálló erők végső összecsapása lehetne kissé jobban kifejtve...
Azt azért nem állítom, hogy ez volt a kizárólagos ösztönző erő, de végül két további kötet kellett e problematika további részletezéséhez.

EX LIBRIS: Nyulász Péter: Helka

A Fáy András regéjét (1836) és Lipták Gábor mondáit (1976) tovább író balatoni mesés legenda hiánypótló a maga (mű)nemében, s bár a szépirodalmi rangú eredetmondáknak a kortárs gyerekirodalomban is vannak előzményei (például Mosonyi Aliz: Mesék Budapestről, 1982; Balogh Robert: Várból várba, 2009), Nyulász Péter Helkájához hasonló, nagy lélegzetű, világépítésében és cselekménybonyolításában is monumentális igényű, egyetlen régióra összpontosító mű eddig nem születettA cikk folytatása itt olvasható

                                                                    -x-

Horváth László Imre Magyar Nemzetben megjelent kritikáját azóta elnyelte az internet süllyesztője, ám én annak idején tanulságul elmentettem, gondoltam, így tíz év múltán itt az ideje, hogy másodközlésként újra olvashatóvá váljon.  

Balatoni legendák új köntösben

2011. augusztus 23., kedd 

Kedves meseregény született a Balaton környékéről. Gyerekeknek és családosoknak sok kellemes percet szerezhet, főleg nyaralás alatt. Folytatásos esti mesének eszményi.

 Sajnos azt nem mondhatjuk, hogy irodalmilag nem hagy kívánnivalót maga után, olykor amatőr ízű, a szöveg mesterkélt színezése nyelvi fordulatokkal, amelyek kicsit nehézkessé teszik, a jelenetek is döccennek néha, a megfogalmazás körülményes. Ez nyilván a kritikusnak szúr szemet, de vele ez esetben talán nem kell törődni, a mese az esetleges írói hibák ellenére gördülékenyen halad, a figurák szerethetőek, a táj valóban megelevenedik. Ha klisék láncolata is a történet, ez a klasszikusokról is ugyanúgy elmondható. Éppen ezt szeretjük a műfajban.

A célkitűzés talán kicsit merész az alkotói kvalitásokhoz képest, mármint egy alapvető Balaton-mesét írni. Kicsit sikerrecept-jellege van, üzleti vállalkozásra hasonlít, afféle balatoni Gyűrűk ura- és/vagy Harry Potter-kísérlet. Érdekes módon ezzel nincs egyébként semmi baj. A könyv kiadása gyönyörű, szimpatikus az író és az illusztrátor, Bohony Beatrix (egész életrajzot olvashatunk róluk a belső borítón), a gyerekek pedig olvassanak, vagy a szülők olvassanak fel. Ha sikerregényt, akkor azt, annak idején a kommersz mesekönyvek mára közös tudatalattivá váltak nemzedékünkben.

A Helka igazán kedves darab, az író – ha stílusában nem is tökéletes – képzelőereje bizony nagyon jól működik. Sok kicsi fog álmodni manókról és hercegkisasszonyokról, ami csak gazdagítja a fantáziájukat. Ez talán közelebb viszi őket a magyar irodalom olyan valóban nagy műveihez, mint a Csongor és Tünde vagy Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdője. Az író nemes küldetése mindamellett, hogy régi balatoni legendákat új, divatos köntösben tolmácsol a közönségnek. Bevallottan Lipták Gábor Aranyhíd című, balatoni történeteket összegyűjtő kötetéből és Fáy András 1836-os Sió című tündéres regéjéből merít. Utóbbi főszereplői Helka és Kelén. Nyulász Péter regénye az ő gyerekeikről szól, ahogy sorra fedezik fel szüleik legendájának részleteit a balatoni mesevilágban kalandozva.

                                                                            -x-

Ha valakit érdekelnek még hasonló írások, kattintson ide:  Kritikák, recenziók, ajánlók, vélemények a Helkáról


2021. április 14., szerda

Helka 10

Mikor van egy könyvnek szülinapja? Amikor pont kerül a kézirat végére? Amikor megérkezik a nyomdából? Amikor először a könyvesboltok polcaira kerül? Amikor az első könyvbemutató lezajlik?

Éppen ma 10 éve annak, hogy 2011. április 14-én megkezdődött a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Nagyon izgultunk. Én, mint első regényes mondókaszerző és a Betűtészta mesekönyv-boltocska, mint első kötetes kiadó,  vajon mit szól majd a széles közönség a Balaton tündérének 175 év múltán folytatódó történetéhez...



Nagyon bíztunk benne, hogy szeretni fogja! Mégis, tele voltunk aggodalommal is, mert bár hiába az évszázados előny, Kamor varázslónak olyan nagyságokkal kellett felvennie a lépést, mint Gandalf vagy Dumbledor, és ha mindez nem volna elég, a megcélzott 10 éves kor körüli közönséget nem kisebb kihívóktól kellett elcsábítani, mint több tucat gyerek- és ifjúsági tévécsatorna, a heti rendszerességű egész estés animációs mozibemutatók, és a már érezhetően jelenlévő internet...

Aztán ahogyan teltek a napok, hetek, egyre másra érkeztek a biztató hírek, hogy milyen sokan szeretik Traminit és Furmintot...

 Alig három hónap után pedig már új kiadásra volt szükség - elkelt az első háromezer példány! És szeptember-októberben már arról is érkeztek kósza hangfoszlányok, hogy akadnak iskolai osztályok, ahol máris közös olvasmányként dolgozzák fel. 
Ma, tucatnyi kiadás után, a Helka trilógia első kötetének tizedik "születésnapján", azt gondoltam, indítok egy kis sorozatot itt a blogomon, melyben (stílszerűen) tíz napon át igyekszem bemutatni egy-egy darabot azon nagyszerű és lelkesítő alkotások közül, melyek Helka útját egyengették, a hírnevét öregbítették, vagy általa ihletve születtek, iskolai módszertantól vízíbábszínházon, LEGO képregényen, nemez-animációs filmen át képregényig, rádiójátékig, hangoskönyvekig, nem beszélve a... Vagyis dehogynem!
Mert ha nem fér a tíz napba, akkor tucatnyi bejegyzés lesz. 

Kövessétek, szeressétek, adjátok tovább! 
 

2021. április 6., kedd

Koronázási ceremónia húsvétkor


Locsolóvers a maszkos nyúlhoz  


Mikoron a korona virul, mint a primula,

szomorkodik a locsoló, mert nem mehet sehova.

Pedig a nyúl nyitni készül, tojása már piros,

vírushozó locsolónak ajtót nyitni tilos!


Nem is viszek kölni vizet, inkább fogok egeret,

kattintgatok a fészbúkon, locsolkodok a neten.

Ja és persze, ne feledjem a végére ideírni:

itt a húsvét – ott a kérdés, szabad-e locsolni?

                                                                (2021. április)



2021. április 2., péntek

Helka (nem kötelező) feldolgozása az iskolában

Palacsinta-party Tramini módra
"Nem szeretem a kötelező olvasmányokat – mondja sok gyermek."
Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy ehhez a kijelentéshez semmi szükség az idézőjelekre, lévén ez a probléma olyannyira közkeletű - mint amennyire viszont szeretik a palacsintát, vagy a túrógombócot, és ahhoz sem dukál a "macskaköröm-zárójel".

Ám ez esetben, azt gondolom, mindenképpen indokolt idézetként megjelölni, ugyanis akitől, és ahonnan származik, egyúttal megoldást is kínál a problémára! 

Az idézett mondat ugyanis Oszoli-Pap Márta tanítónő (H)elkalandozások című, négy részes cikksorozatát vezeti fel, melyben a trilógia első részének iskolai feldolgozását, és annak tapasztalatait mutatja be. A könyv nem "kötelező" és nem "ajánlott" irodalomként jelent meg a tanórákon, hanem egy több hónapon át tartó izgalmas, mesés, tantárgy-integrációs projekt részeként. Én magam ezt úgy fordítanám le, hogy a gyakorlatban Helka történetével tette vonzóvá a tananyagot - itt például egy kis galéria található arról, hogy milyen alkotásokat készítettek  Helka kalandjairól 3D-ben  az akkori 4B-sek. A projekt tanmenetszerű leírása később módszertani segédletként is megjelent, a Raabe kiadó Rumini és társai című kiadványában.

Újdonság azonban az, hogy a Tanító folyóirat korábbi lapszámai elérhetővé váltak a Tanító Online honlapon . Kigyűjtöttem ezek közül azokat, amelyekben a (H)elkalandozások című cikksorozat található. Csak a linkekre kell kattintani, és már le is töltődik az újság PDF formátumban.   




2017. szeptember

http://tanitonline.hu/uploads/3756/Tan%C3%ADt%C3%B3_2017_07.pdf










2017. október

http://tanitonline.hu/uploads/3757/Tan%C3%ADt%C3%B3_2017_08.pdf










2017. november

http://tanitonline.hu/uploads/3758/Tan%C3%ADt%C3%B3_2017_09.pdf










2017. december

http://tanitonline.hu/uploads/3759/Tan%C3%ADt%C3%B3_2017_10.pdf

 


2021. március 31., szerda

Helka film

 Na jó, ez csak egy "kisfilm", de talán jó kedvet kerekít akár a könyvhöz, akár a hangoskönyvhöz, akár a képregényhez, akár a rádiójátékhoz (bár az sajnos per pillanat nem elérhető, és ki tudja, megismétli-e valaha a Kossuth Rádió...). 

Ez a videó az utóbbi kettő alapján készült:



2021. március 27., szombat

Nemez a lényeg! Mackós veresek bábfilmen

Melyik lehet a kakukktojás: mackóbarlang gyapjúból; mézrejtő odvas fa nemezből; geológia tudós medve? Csak is az utolsó, hisz az első kettőre itt a példa: a két versmondó nemez bábfilmben! Olyan mackót viszont nem hordott még hátán a föld, amelyiket jobban érdekelnék a cseppkövek - mint a málna vagy a méz...

A két bájos kisfilm a Zsubatta! mackós verseiből a Varázs Padlás Kézművesműhelyben készült, barlangostul, odvas fástul s nem utolsó sorban mackóstul, Szilágyi Edit mese-nemez-fabrikátor keze nyomán.  

          

Nyulász Péter: Cseppköves

A Varázs Padlás nemez bábfilmje

Mackóbarlang hatalmas,
belül sötét, izgalmas,
barnamedve lakik benne,
fittyet hány a cseppkövekre.
Nem igazán geológus,
vastag bundás, rigorózus.
Nincs is neki egyéb vágya:
csupor méz meg ízes málna.

 

 


                                                                                Nyulász Péter:  Éhes mackó

Cammog a mackó, emeli a lábát,
ágak között, bokor alatt keresi a málnát.
Mézet is enne, mászik a fára,
de az öreg odvas fának letörik az ága.
Fenékre huppan, sajog keze-lába,
szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája.   




 



2021. március 7., vasárnap

Helka animációs film

Lássatok csodát! Ha esetleg még nem ismernétek Helka és Kelén egymásra találásának évszázados történetét, Sió és Kamor viszálykodásának regéjét - hát itt a remek alkalom! Nézzétek meg ezt a bájos animációs filmet, és minden titokra fény derül:

A legendamesélő nemez-bábfilm alkotója, Szilágyi Edit, az alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház felkérésére készítette ezt a legendamesélő nemezkészletet. A Varázs Padlás Kézműves Műhely Facebook oldalán azt írja: 

"Nem titkolt vágyam, hogy a nemezeimen keresztül a nemezben, mint ősi anyagban, és elődeink  több száz, több ezer éves meséiben, legendáiban rejlő archaikus tudást egymásba fonva adhassam át gyerekeknek, felnőtteknek. Ezért készítek nagy-nagy szeretettel mesélő nemezeket legendákhoz, népmesékhez.




Dőljetek hátra, indítsátok el ezt a bájos, legendamesélő Helka animációs filmet és álmodjatok vele!