Sárgarépa, piros lábas, fekete szén, seprűnyél,
alig vártam jöjjön már a deres, fagyos, havas tél.
Gyúrtam három hógombócot: kettő kisebb és egy nagy.
Magas, délceg hóember lett, mondtam neki: csinos vagy!
Nem válaszolt semmit erre, állt csak ott a kert végén,
reggel viszont csodálkoztam répaorra hűlt helyén.
Hova lett az orrod, mondd csak? – de ő megint hallgatott,
seprűjével, lent a hóban lábnyomokra mutatott.
Értem most már! – kaptam észbe, nyuszi járt itt éhesen;
hóemberem, répaorrát neki adta kedvesen.
Örültem, mert így az éhes nyuszi koma jóllakott,
én pedig az új nózinak, kerestem egy jégcsapot.
Hát ez nagyon jó lett!
VálaszTörlésÉs a kép is...
Ezt mostan ellinkelem mindenhova, jó?
Gratula.
Jó :)
VálaszTörlésköszi :)
P
De kedves! Ez lett ma a vacsora mese :)
VálaszTörlés:) De azért remélem nem ilyen értelemben:
VálaszTörléshttp://egyszervolt.hu/mese/content/atmeselt-vacsora.html
:)
P
De jó! Elfeledteti velem egy pillanatra, hogy mennyire utálom a telet :)
VálaszTörlésEz olyan kedves :)
VálaszTörlésLehet egy kis személyes? Két napja gyúrtuk lányommal élete első hóemberét és kiszedte a répa orrát, elkezdte rágcsálni.