Igaz, még júliusban jelent meg, de mostanában került fel az internetre ez
az írás a Helkáról:
Kedves Olvasó!
Itt a várva várt vakáció, az iskolát, tanulást el lehet felejteni szeptemberig. Bízom benne, hogy jut idő a barátokra, a családra, kirándulásokra, nagy beszélgetésekre, és szeretném azt hinni, hogy lesznek olyan fiatalok is, akik könyvet vesznek a kezükbe, és így teszik élményszerűbbé a szünidő napjait. Persze nehéz választani, hogy mit is olvassunk. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani: egy áprilisban megjelent érdekes könyvet ajánlok a kedves olvasók figyelmébe.
Jó olvasást, szép, tartalmas nyarat kívánok:
Veresné Szkocsek Mária
Sióról már hallottunk, de vajon tudjuk-e, hogy mi vagy éppen ki volt ő? Helka és Kelén személye szintén ismeretlen számunkra, nem beszélve Kamorról. Furcsa nevek, hősök, idegenek? Ha egy kicsit jobban megismerjük őket, máris fontos szereplői lesznek életünknek, s nemcsak azért, mert ők a balatoni regevilág hősei, hanem mert mostantól egy fantasy gyerekkönyv főszereplői is.
NYULÁSZ PÉTER: HELKA –A BUROK-VÖLGY ÁRNYAI
c. könyvében.
Balaton, Balaton – de csodás. Hogy élnek-e tündérek a Balatonban? Milyen mondavilág kapcsolódik ehhez a vadregényes tájhoz? Ha megkérdeznénk a mai gyerekeket – s súgva teszem hozzá a felnőtteket – nem nagyon tudnának rá válaszolni, pedig a balatoni regék világa nagyon sokrétű. Erre a világra talált rá Nyulász Péter, amikor egy balatoni fürdőzés során a lánya találkozott a „Balaton tündérével”… „Első gondolatom az volt, hogy írok egy kis
tündérmesét a lányomnak, – meséli Nyulász Péter, író – de amikor utánajártam, rátaláltam a Balaton tündére legendára, Helka és Kelén történetére Lipták Gábor feldolgozásában
az Aranyhíd című kötetben. A történet számomra is ismeretlen volt addig, holott eredetileg már 1836-ban megjelent Fáy András tollából a Sió tündéres rege – amit nem mellékesen szintén egy balatoni nyaralás ihletett. Az a legenda hosszú időn át fontos része volt Magyarország kultúrkincsének. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a két legöregebb balatoni hajó, a Helka és a Kelén elnevezése. De a legenda nimbuszát jellemzi, hogy a múlt század elején még szoborcsoport örökítette meg Sió tündér regéjének alakjait a budapesti Városligetben, bár sajnos a háborúk után nem épült újjá.
Legenda új köntösben.
Ám az új Helka történet nem a régi legenda újbóli tálalása, hanem annak folyományaként
egy új, kalandos meseregény. Ez a kaland pár évvel azt követően indul, hogy az eredeti legenda véget ér. A főhős ebben Helka és Kelén gyermeke, az éppen hercegnővé
avatása előtt álló Helka hercegkisasszony, s az ő kis testőre – s a fordulatos kalandok közepette fény derül a korábbi titkokra, s az olvasó Helkával együtt fejtheti meg, ismerheti
meg a régi legendát. „ A történet természetesen a Balaton környékén játszódik – folytatja az író. Mindenki által ismert helyszíneken, Tihanytól Tapolcáig, Hévíztől Sóstóig, a Szentbékkálai kőtengertől Füredig. A mese egyfajta fejlődéstörténet, mely a kiskamaszok felnőtté válását a felelős gondolkodás kialakulását is nyomon követi. A történetben új szereplők is feltűnnek, akik neveikben rendre a Balaton környékéhez kapcsolódó, avagy magyar vonatkozású „beszédes” nevek, Cuha, Rezi, Boncsos, Slambuc, Tramini, Furmint... Ez egyfajta játékos ismeretterjesztési cél is volt részemről, hiszen milyen jó rácsodálkozni
egy-egy név jelentésére, vagy utánanézni, hogy valóban mit is takar, mondjuk a tihanyi kecskepásztor neve, a Congeria szó.” A kalandos történet mellett az író újra felfedezteti az olvasóval, illetve megismerteti a gyerekekkel a Balaton természeti csodáit. Hogy ne csak a fürdőzés vagy a vitorlázás élvezete kötődjön e tájhoz, hanem a valós helyszínek mesebeli megjelenése által játszva megismerhessék a gyerekek a táj értékeit. „Igen, a kötet felvállalt
célja, hogy újrateremtse a Tündéri Balaton imázst, – véli az író – s egyúttal a valós helyszínek iránt is felkeltse az érdeklődést.
A főszereplők végigbarangolják a Gaja patak vadregényes szurdokait, járnak a Hegyestűnél, Salföldön, Szent György-hegyen, Szentbékkállán, Kékkúton, a Tapolcai tavasbarlangban, Hévízen, Keszthelyen, Sóstón, s persze Balatonfüreden, illetve a Tihanyi-félsziget számos izgalmas pontján, ahol az eredeti legenda is játszódott.”
Amellett, hogy a regény egy különös világba kalauzolja el az olvasót, fontos megjegyezni, hogy a műfaja is egyedülálló. Fantasy regény a kiskamaszoknak, vagy hívhatnánk
gyerek-fantasynak is akár, s ahogy a szerző fogalmaz, hogy míg a nemzetközi gyerekirodalomban megjelenő varázslatos hősökről már szinte mindent tudunk, addig a hazai
„varázslóink” feledésbe merülnek. Pedig ez a mesevilág, mondavilág legalább olyan gazdag, mint külhoni társai, s ez egy új stílusú próbálkozás ennek felélesztésére.
Tehát kalandra fel, várnak ránk a Balaton csodás tájai és Helka hercegkisasszony csapatának izgalmas története!
Megjelent a Bábolnai Fórum c. havilap 2011. júliusi számában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése