A Berger Szimat Szolgálat történetei folytatódnak, immáron az ötödik rész jelent meg, A Gemini-kód címmel. Volt már nyári fürdős, időutazós, szaloncukros-karácsonyos kaland, de a borítóra nézve, ez valami világűrben játszódó sci-fi. Ha jól sejtem, a gyerekek érdeklődéséhez igazodva választasz témát…
Olyannyira igen, hogy ez a történet kifejezetten a gyerekek ötlete nyomán született. Egy másodikos osztályban jártunk, és ott javasolták, hogy legyen majd számítógépes – hekkeres kaland.
No de hogyan lett űrben játszódó kaland egy számítógépes támadásból? Mi inspirált erre?
Természetesen ismét csak az olvasóközönség, maguk a gyerekek. Ehhez a cyberbűnözős témához kapcsolódva ugyanis először egy rajzpályázatot hirdettünk „Hekkerek nyomában” címmel. Aztán nem kis meglepetésünkre, a beérkezett rajzok túlnyomó többsége a világűrben játszódó jelenetet ábrázolt. Azaz a gyerekek a hekkertámadás nyomán űrhajós kalandot képzeltek el. Ennek igyekeztem eleget tenni a konkrét történet kidolgozásánál.
És végül is, mi ez a kód? El szabad árulni, hogy mi után nyomoznak most a detektívek?
Ha mindent nem is, annyit igen, hogy a Gemini-kód egy, a felnőttek számára megfejtethetetlen jelrendszer. Ők csak annyit érzékelnek, hogy a hekker támadás miatt leállnak a Föld kommunikációs rendszerei. Minden eszköz megbénul a bolygón, ami digitálisan működik. A Pointerpol Nemzetközi Szolgálat hírszerzői hamar felderítik, hogy ez a számítógépes vírus a Canis Maior nemzetközi űrállomás központi szerveréről terjed szét. A megoldás egyszerűnek tűnik: csak ki kell kapcsolni azt a szervert. Csakhogy éppen a vírus miatt nincs összeköttetés, márpedig a gondot csak ott helyben lehet megoldani. Ez aztán egy igazán lehetetlen küldetés, hiszen a hekkertámadás az űrjárművek fedélzeti számítógépeit is használhatatlanná tette. Szerencsére az ódivatú dunai ezermester, Szilas Bundi titkon építgetett űrjárgánya, a Lajka, lyukkártyákkal programozható, és nincs összeköttetésben az internettel, tehát nem fertőzte meg a vírus. Így a Berger Szimat Szolgálatra vár a feladat, hogy eljusson az űrállomásra, és kiiktassa a Gemini-kódot, de „természetesen” nem várt kalandok nehezítik a küldetést…
Szokatlan módon ebben a kötetben helyet kapott egy másik történet is, a Képtelen képrablás. Ebben a Berger Szimat irodájának szomszédjában, a Harap utca 3 alatt, Kutyafülű Aladár üresen találja a Kutyatárat. Ezt is a gyerekek kérték?
Na, ezt pont nem ők, ugyanis alig akad valaki a tíz év alattiak között, aki ismeri Weöres Sándornak ezt a versét.
Amikor járom az országot, mindig elmondom, hogy a Berger Szimat Szolgálat központi irodája a Harap utca 3B-ben van, és megkérdem, tudják-e, ki lakik a szomszédban? Szinte senki nem jelentkezik, a legnagyobb sajnálatomra, hiszen az én gyerekkorom egyik nagy kedvence volt, hogy „Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek öt forintért kapható a kutya már”…
Így aztán elhatároztam, hogy „felkérem” egy kis cameo-ra Kutyafülű Aladárt, hadd ismerje meg őt a mostani kisiskolás olvasóközönség is. Az persze okozott némi fejtörést, hogy ugyebár a Berger Szimat sorozatban kutyák szerepelnek, és így egy „kutyakereskedő” éppen olyan, mintha „emberkereskedő” volna. Aztán egyszer csak rádöbbentem, hogy a portréfestményeknek vannak ilyen címeik, hogy Ásító inas, Turbános nő, ami olyan pont, mit a Tarka kutya meg a Fehér kutya. Szóval Kutyafülű Aladár valójában egy galériatulajdonos, a kalamajkát pedig az okozza, hogy éppen, amikor a Vaukciós kiállításra készül, nyoma vész a festményeknek. S ha ez nem volna elég nagy baj, ráadásként minden jel arra utal, hogy az elkövető nem más, mint a szomszédos Berger Szimat Szolgálat titkárnője, Juli Puli! Bugac Pongrác így elképesztő módon, a saját munkatársai ellen kénytelen nyomozni…
Amikor a sorozat első kalandja, A fürdők réme című megjelent, említetted, hogy általános iskolai tanítók véleményét is kikértétek a tervezés során. Milyen a fogadtatása a korábbi könyveknek?
Nagy örömünkre országszerte számtalan osztály választotta közös olvasmánynak a Berger Szimat különböző kalandjait. Eleve a témákat is igyekeztem úgy választani, hogy az iskolai félévekhez, nyári szünethez kapcsolódjanak, és nagyon figyeltem rá, hogy a történet izgalma felkeltse a gyerekek érdeklődését. Ennél már csak az volt fontosabb, hogy ne vegye kedvüket a fejezetek hossza, vagy valami direkten megjelenő tanulnivaló, nehogy tananyag íze legyen. Segíti az olvasást a nagy betűméret, a sok kép, és úgy helyeztünk el mindenféle valós érdekességeket a szöveg mellett, mintha interneten keresgélnének. Az iskolai feldolgozást pedig feladatgyűjteményekkel segítjük, amiket a pedagógusok szabadon letölthetnek a www.bergerszimat.hu honlapról, a facebook-os Berger Szimat tanítói fórumban https://www.facebook.com/groups/Bergerszimat/ pedig megoszthatják tapasztalataikat. Oda rendszeresen töltünk fel egyéb oktatási kiegészítőket is, mint például szabadon szerkeszthető szimbólumos órarendet az olvasni még nem tudó elsősöknek, vagy kedves „jutiplecsniket” – matricaképeket, amikkel az órai munkát lehet jutalmazni.
Láttam én ezen a Bergeres facebook oldalon olyan olvasói fényképeket is, ahol a gyerekek mindenféle Berger Szimatos holmit mutogattak: tornatatyót, vászontáskát, bögrét. Sőt, olyat is, ahol osztálypólónak választották Bugac Pongrác portréját, mint a nagy animációs filmek főszereplőit. Hogyan sikerült ezt megvalósítani?
A kecskeméti Pamutlaborral fogtunk össze, akik magas minőségben rá tudják nyomtatni a mi mintáinkat mindenféle dolgokra. Különösen azért is kerestük őket, mert vannak gyerekpólók is a kínálatukban bőséges szín és méretválasztékban. Ha valaki ilyesmit szeretne, a mi honlapunkról is el tud indulni – a SHOP menüpontból, de végül náluk lehet kiválasztani és megrendelni a pólókat és egyebeket, akár karácsonyi ajándéknak is. https://pamutlabor.hu/shop/berger-szimat-szolgalat-gyerek-polo/
És ha már szóba került az animáció, rajzfilm nem lesz a Berger Szimatból?
Mi nagyon szeretnénk, hiszen a sorozat illusztrátora, Ritter Ottó, eleve rajzfilmrendező, izgalmas történetekben sem állunk rosszul… Valójában csak egy talpraesett producer hiányzik.
(Az interjút Almásy Katalin készítette, és eredetileg a Napocska.hu magazinban jelent meg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése