Helka film

 Na jó, ez csak egy "kisfilm", de talán jó kedvet kerekít akár a könyvhöz, akár a hangoskönyvhöz, akár a képregényhez, akár a rádiójátékhoz (bár az sajnos per pillanat nem elérhető, és ki tudja, megismétli-e valaha a Kossuth Rádió...). 

Ez a videó az utóbbi kettő alapján készült:

Szellemi akadályverseny Helka és Kelén földjén

Kihívásszoba, titkosírás, kiterjesztett valóság tableteken, kódfejtés – csak néhány a különleges játékok sorából, melyekben a Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány tehetségfejlesztő programjában résztvevő gyerekeknek részük volt. A 8-11 éves diákokból álló 10 fős csoport az egész program során Nyulász Péter Helka c. művével ismerkedett. A könyv feleleveníti a gyerekek által is szeretett és csodált balatoni táj mesés mondavilágát, közben pedig e páratlan hely természeti csodái között kalauzolja végig az olvasót.

Az alapítvány a Nemzeti Tehetség Programban pályázott sikerrel a 2016-2017-es tanévre. A logopédus, gyógypedagógusok és tehetségfejlesztő szakértők által tartott foglalkozások időtartama hetente 2x45 perc volt.

A különleges program célja az volt, hogy a szakemberek által összeválogatott csoporttagok az iskolában megszokottnál színesebb, változatosabb munkaformáknak köszönhetően egy kaland részesének érezzék magukat, miközben nyelvi kompetenciájuk fejlődik, és közösségben dolgozva bontakoztatják ki képességeiket.

A gyerekek körében különösen népszerű volt a kihívásszoba: itt a többi között titkosírást fejtettek meg, logikai játékokat játszottak, mondatokba bújtatott neveket keresgéltek. Nagyon szerették a tabletes feladatokat is. A regény jelenetei alapján készült képeket kiterjesztett valóság applikáció segítségével vizsgálták: megfelelően tartva az eszközt, a beolvasott kép helyén egy fénykép vagy animáció jelent meg előttük. A játék összekapcsolta a regényben leírt tájakat a valósággal, miközben a diákok egy szókincsfejlesztő feladatban vettek részt.

Grafikus segítségével értelmező képtörténet is készült a regényhez: a színes rajzokon a mese legfontosabb cselekménypontjai és szereplői jelentek meg, hogy segítsék a megértést és az elvont fogalmak feldolgozását. 

Készült egy társasjáték is: a logikai-gyorsasági kártyajátékot szintén grafikus, bábjait kézműves alkotta meg a csoport számára.

A gyerekek nem csak zárt környezetben dolgoztak: a mesebeli és valóságos közlekedési eszközök megismerésének része volt egy üzemlátogatás is a Lufthansa Technik Budapest Kft. repülőgépszerelő-műhelyében.

Hogy a program mennyire volt sikeres, milyen mértékben tudta bevonni a gyerekeket, azt jól jelzi az egyik gyerek és a csoportvezető közt lezajlott párbeszéd:

„-Mikor lesz vége?

- Úgy 20 perc múlva.

- Ó, bárcsak sose érne véget!”

Írta: Dömsödi Áron

Újabb 13 + 1 kihagyhatatlan hely Magyarországon, a Helka - trilógia nyomán

Mesés helyeken - Kamor nyomában

2016 áprilisában, a Könyvfesztiválra megjelent a Helka trilógia zárókötete, így itt az ideje, hogy elkészüljön az első virtuális Helka kirándulás, és a második, “Ciprián nyomában" összeállítás után a "Helka bakancslista 3." is. A kalandok természetesen sok olyan helyet érintenek, melyekről korábban már volt szó, így itt az újabbak kerülnek sorra. 

1. A Lóczy barlang, Balatonfüred felett a Tamás-hegyen, már az első regénybe is szeretett volna belekerülni, de a másodikba sem sikerült beleilleszteni. A harmadik könyv bonyodalma ezért gyakorlatilag itt kezdődik, mint titkos főhadiszálláson. A Tamás-hegyi barlang mélyén Kamor varázsló felidézi ifjú korának eseményeit, amikor is még a bükki Égerlápi Oskola deákja volt, Imó varázsoló vízi manó társaságában.

 

 2. A hajdani események a felsőtárkányi Barát-völgy szurdok bejáratánál, a Sziklaforrás – tavak közelében vesznek váratlan – ám tréfás és szerencsés fordulatot.

3. Az út innen Dörgedelmes Turbucka otthonába vezet, Noszvaj egyik szélső utcájába - a Farkas-kő oldalában található barlanglakásokhoz. Itt sok más mellett kiderül, miért is kapta Tramini és Furmint manó éppen ezeket a neveket, és megismerjük a varázslatos Égerlápi Oskola egyik növendékét, Damasát, aki nélkül bizony sokkal unalmasabb volna a történet. 

Dörgedelmes Tanya - a valóságban - és Baracsi Gabriella rajzán

4. Az Égerlápi Oskola helyét nehéz volna megadni – sok oknál fogva is, de legfőképp azért, mert eltitkolták az ott tanító „nyápicok”. Annyi tudható csak, hogy valahol Eger felett, az Eger patak partján rejtőzött – égerfák lombjai alatt. A róla készült kép helyett ezért inkább az egyik tananyagra utaló rövidke videót mutatunk:   

5. A zárókötetből kiderül természetesen Kamor varázsló legmélyebb titka is, és kár volna elkiabálni itt a blogon, hogy mi és hol történt, viszont annak az eseménynek a helyszínétől nem messze található a Damasa szakadék - a Bükk északi peremén, pontosabban az Upponyi hegységben. Sejthető, hogy az elnevezése nem véletlenül hasonlatos egy bizonyos deáklegény nevéhez.... 

 

6. Ha már szóba kerül, nem mehetünk el említés nélkül az upponyi emeletes pincesor mellett,

  7.  és mindenképpen be kell mutatni az Upponyi szorost is. 

 

8. A korábbi előzmények ismeretében minden bizonnyal csalódást okozna az olvasónak, ha nem kapna értő (azaz varázsosan mesés) magyarázatot a Lázbérci víztározó keletkezésére. Így talán a „spoilerezés” veszélye nélkül elmondható: nem kell csalódniuk.

9. - 10.  Kamor varázsló és Imó múltba révedő nyomozása közben megállíthatatlanul, és több szálon zajlanak az események a Balaton és a Bakony vidékén is. Helkát és Cipriánt követve olyan „új helyszíneket” ismerhet meg az olvasó, mint például a Dudar határában húzódó Ördögárok szurdok, a falak közé szorult Ördög-gát sziklájával, amely mellett nem lehet említés nélkül hagyni a Csesznek alatt húzódó Kőmosó völgyet sem.

 11.  A kötet sokat sejtető alcíme: Helka menyegzője. Ebből elég nyilvánvaló, hogy kedvenc hercegkisasszonyunk is megtalálja párját. Hogy hogyan is történik mindez – maradjon a regény titka, ám az talán megemlíthető, hogy a Séd patak partján van egy olyan völgyszakasz, mely valaha sziget volt – és amit valami furcsa oknál fogva úgy neveznek: Szerelem-sziget.  Minden további kiderül a könyvből... 

12. A történet olvasása közben az egyik legfontosabb felismerésünk lehet, hogy a magyar Toscana nevet is viselő Káli medence közepén olykor hullámzó, máskor szinte kiszáradó „Kornyi-tó” nevét feltehetően rosszul választják el. A helyes írásmód inkább ez lehetne: „Kor – nyitó”, és ez varázsosan-mesés magyarázatot ad arra is, hogy vajon miért kaphatta a közelben húzódó tanösvény az „Idő ösvénye” nevet...

13. Ha nem is az események fő sodrásában, de ezúttal is megjelenik a történetben a Balaton déli partjának néhány fontos pontja. A korábban már bemutatott Sóstó, Sió torkolat, földvári Földvár avagy boglári patanyomos kő után szerepeljen itt Fonyód dupla csúcsa, a „Kétpúpú hegy”

 A 13+1-es hely, az összeállítás végére, a már minden kötet végén megszokott helyszín, ahol már Fáy András eredeti, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című legendája is befejeződik, a „füredi partok” – azaz Balatonfüred kikötője. Miután azonban erről volt már kép a korábbi összeállításokban, szerepeljen inkább itt a közeli Kiserdőben, a Helka játszótér, melynek története hasonlóképp misztikus, mint maga a legenda, de az már egy másik történet...

A "stabil" helyszíneket követően mindenképpen meg kell még említeni pár szintúgy "kihagyhatatlan helyet”, amelyeket azonban nem mindig ugyanott találunk. Három legendás balatoni hajóról van szó, melyekhez szorosan kapcsolódik ez a mesés kalandregény. Egyrészt a Balaton két legidősebb – egyben legszebb hajója, a 2016-ban éppen 125 éves Helka és Kelén. Róluk ide kattintva olvasható egy mindenre kiterjedő ünnepi összeállítás a hajocsavar.hu oldalon. 

A harmadik hajó, a Kékszalag versenyek „örökös csúcstartója”, a kecses Nemere II. cirkáló. Igaz, ez a rang a valóságban nem létezik, de ha volna, az mindenképpen ezt a vitorlást illetné, hiszen az 1955-ben felállított, káprázatos 10 óra 40 perces tó-kerülő rekordját azóta is csak két törzsű és két árbocos katamaránok tudták megdönteni.  

 

 Mindezek után pedig nem is marad más hátra, minthogy sikeres titokfejtést és örömökkel teli utánajárást kívánjunk a mesébe illő helyeken - könyvben és valóságban egyaránt!

A Balaton legendája újraéledt

A Balaton legendája újraéledt 

a trilógiazáró kötet címe: Kamor - Helka menyegzője 

Bár Helka és Ciprián – természetesen a két szeleburdi manó, Tramini és Furmint kíséretében, már többször megóvta hőstetteivel a Víz, a Part és az Erdő népét, a Balaton és a Bakony vidékén tart még a varázshatalmasságok csatározása. A trilógia zárókötetében Kamor, a Bakony varázslója, felfedi régmúlt fiatalkorának titkait, és Helka hercegkisasszony is párjára talál.

Bohony Beatrix, Szepesi Szűcs Barbara és Baracsi Gabriella rajzai

  
 Részlet egy interjúból:  

    "A harmadik rész egyszerre előzmény és folytatás is. A cselekmény pontosan ott és akkor indul, ahol, és amikor a második kötet véget ér, mégpedig azzal, hogy felbukkan Kamor varázsló igazi, de mindeddig eltitkolt ellenfele, aki a jogos tulajdonát követeli vissza: a varázs erejű nap-éj kristályok egyikét. A varázsló igazi nagysága mutatkozik meg a történetben, melyből kiderül, hogyan tartóztatta fel eleddig a gonosz erők térnyerését a Víz, a Part és az Erdő vidékén, ám a végső győzelemhez még az ő ereje és bölcsessége sem elegendő.

Eszenyi Gábor rajza

      Lényegét tekintve a Helka-trilógia története egy szerves egész, a második és a harmadik kötetben végig olyan események sorakoznak, amelyek a korábbi kötetek történéseiből fakadnak. Jobbára olyan fordulatokból, vagy megszólalásokból – amelyekre a Helka - a Burokvölgy árnyai c. első részben szinte fel sem figyeltünk. 

      Például a középső kötet, a Ciprián fő bonyodalma az, hogy Helkát elrabolják, ami úgy történhet meg, hogy a tihanyi hercegek otthonában, a Soktornyú Kastélyban egy beépített kém dolgozott. Erre csak a második kötetben döbbenünk rá, ám ha ezután belelapozunk az első részbe, akkor már teljesen egyértelművé válik, hogy valóban ott tevékenykedett a szemünk láttára! 
     A harmadik kötetben számos további momentumra kapunk magyarázatot. Például, hogy miként került hajdanán Kamor varázslóhoz a két manó, és hogy miért Tramini és Furmint a nevük. Kiderül, miből következik, hogy időnként feltűnik a Balaton vidékén egy keletről érkező fekete felleg, mitől bűvkovács az, aki a hercegi varázsékszert, a Sárgaköves Gyűrűt kovácsolta régen, és így tovább, még azt is megtudhatjuk, hogyan lett varázsló Kamor deákból. "  

Eszenyi Gábor rajza

       Mivel Fáy András az eredetei legendában (az Aurora almanachban, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című művében) említést tesz egy alföldi testvérűző hercegről, Zemúrról - a kalandok elvezetnek a Tiszán túlra is. Amikor a második részben Ciprián útra kel, hogy kiszabadítsa Helkát, a nyomok elsőként a Bükkbe vezetnek, majd az Alföldre…  
    A trilógia zárókötetéből aztán az is kiderül, hogy mi okozta eredetileg azt a bonyodalmat, ami Kamor varázsló évszázados titkolózáshoz és a kalandok szinte végeláthatatlan sorához vezetett. A következmények persze újabb varázslatos helyekre vezetnek el. 
 

Eszenyi Gábor rajza

     A Helka - trilógia mindhárom része Magyarország mesébe illő tájain - nagy többségében három nemzeti parkunk (Balaton-felvidéki-, Bükki- és Hortobágyi Nemzeti Park) területén zajlik. Akár a kötetek olvasásával együtt is érdemes felkerekedni, és megkeresni az izgalmas barlangokat, rejtélyes szurdokokat, elbűvölő kőtengereket, titokzatos építményeket. Nem csupán a térképek segítenek rájuk találni, hanem a könyvek utolsó oldalain a helyszíneket felsoroló listák is. Ezen a blogon található is egy-egy "bakancslista" a kihagyhatatlan helyekről az első rész, a második rész  - és természetesen a harmadik nyomán is.

  Az első kötet iskolai feldolgozásához pedagógiai módszertani segédlet is készült Oszoli Márta tanítónő jóvoltából, a negyedik évfolyamos kisdiákok számára. A kiránduló osztályok fogadására pedig külön Helkás erdei iskolai programokkal is készül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 

Az első rész, a Helka – a Burok völgy árnyai tartalmából:  

Kamor, a Bakony varázslója, két szeleburdi manóval élt otthonában, a Szurdokvárban. Tramini és Furmint kalamajkát okozott, aminek következtében erőre kaptak a Burok-völgyben tanyázó gonosz erők. Bora, a bosszúszomjas bakonyi boszorkány, veszélyes boszorkányszert kotyvasztott, aminek segítségével - és összefogva a hollóvá átkozott Horka hercegnővel és párjával, a vadkanná átkozott Thuz herceggel  szörnyűséges sereget szervezett. Titokzatos szövetségesük segítségével aztán elfoglalták a tihanyi hercegi pár – Helka és Kelén várát, a Soktornyú Kastélyt, foglyul ejtve a lakóit. Szerencsére a kis hercegkisasszony, Helka, és az őt védelmező apród, Ciprián, éppen az Erdőt járta, így megmenekültek. Elszántan felvették a harcot az alattomos fekete sereggel, és ezzel sosem látott kalandok sora vette kezdetét a Víz a Part és az Erdő vidékén…

A második rész, a Ciprián - a Balaton hercege tartalmából:   

A régi legendahősök, Helka és Kelén hercegi udvartartásában évek óta egy kém tevékenykedett titokban, és most egy furfangos csellel elrabolja Helkát. Megbízója Zemúr, a gonosz alföldi testvérűző herceg, akiről kiderül, hogy családi szálak is fűzik a főszereplőkhöz: ő Kelén nagybátyja. Az ő kilétét Ciprián deríti fel, aki a már megismert társai, Tramini és Furmint mellett egy bájos halászleány, Boglárka kíséretében vág neki az útnak. A kalandok során újabb legendák övezte helyekre jutnak el hőseink, mint például a balatonboglári patanyomos kő, az időszakosan vizet árasztó Imó-forrás a Bükkben, a malomkővágók munkája nyomán létrejött Megyer-hegyi tengerszem, a Karcag közeli pusztában, szárazon álló ötlyukú híd, és így tovább, mígnem újabb csatát nyernek ellenfeleik felett. Ám hiába az öröm, a végső győzelem még messze van… 

Mindhárom kötet a Budakeszin működő Betűtészta Kiadó gondozásában jelent meg, és meg is vásárolható a kiadó webáruházában.