A Balaton legendája újraéledt

A Balaton legendája újraéledt 

a trilógiazáró kötet címe: Kamor - Helka menyegzője 

Bár Helka és Ciprián – természetesen a két szeleburdi manó, Tramini és Furmint kíséretében, már többször megóvta hőstetteivel a Víz, a Part és az Erdő népét, a Balaton és a Bakony vidékén tart még a varázshatalmasságok csatározása. A trilógia zárókötetében Kamor, a Bakony varázslója, felfedi régmúlt fiatalkorának titkait, és Helka hercegkisasszony is párjára talál.

Bohony Beatrix, Szepesi Szűcs Barbara és Baracsi Gabriella rajzai

  
 Részlet egy interjúból:  

    "A harmadik rész egyszerre előzmény és folytatás is. A cselekmény pontosan ott és akkor indul, ahol, és amikor a második kötet véget ér, mégpedig azzal, hogy felbukkan Kamor varázsló igazi, de mindeddig eltitkolt ellenfele, aki a jogos tulajdonát követeli vissza: a varázs erejű nap-éj kristályok egyikét. A varázsló igazi nagysága mutatkozik meg a történetben, melyből kiderül, hogyan tartóztatta fel eleddig a gonosz erők térnyerését a Víz, a Part és az Erdő vidékén, ám a végső győzelemhez még az ő ereje és bölcsessége sem elegendő.

Eszenyi Gábor rajza

      Lényegét tekintve a Helka-trilógia története egy szerves egész, a második és a harmadik kötetben végig olyan események sorakoznak, amelyek a korábbi kötetek történéseiből fakadnak. Jobbára olyan fordulatokból, vagy megszólalásokból – amelyekre a Helka - a Burokvölgy árnyai c. első részben szinte fel sem figyeltünk. 

      Például a középső kötet, a Ciprián fő bonyodalma az, hogy Helkát elrabolják, ami úgy történhet meg, hogy a tihanyi hercegek otthonában, a Soktornyú Kastélyban egy beépített kém dolgozott. Erre csak a második kötetben döbbenünk rá, ám ha ezután belelapozunk az első részbe, akkor már teljesen egyértelművé válik, hogy valóban ott tevékenykedett a szemünk láttára! 
     A harmadik kötetben számos további momentumra kapunk magyarázatot. Például, hogy miként került hajdanán Kamor varázslóhoz a két manó, és hogy miért Tramini és Furmint a nevük. Kiderül, miből következik, hogy időnként feltűnik a Balaton vidékén egy keletről érkező fekete felleg, mitől bűvkovács az, aki a hercegi varázsékszert, a Sárgaköves Gyűrűt kovácsolta régen, és így tovább, még azt is megtudhatjuk, hogyan lett varázsló Kamor deákból. "  

Eszenyi Gábor rajza

       Mivel Fáy András az eredetei legendában (az Aurora almanachban, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című művében) említést tesz egy alföldi testvérűző hercegről, Zemúrról - a kalandok elvezetnek a Tiszán túlra is. Amikor a második részben Ciprián útra kel, hogy kiszabadítsa Helkát, a nyomok elsőként a Bükkbe vezetnek, majd az Alföldre…  
    A trilógia zárókötetéből aztán az is kiderül, hogy mi okozta eredetileg azt a bonyodalmat, ami Kamor varázsló évszázados titkolózáshoz és a kalandok szinte végeláthatatlan sorához vezetett. A következmények persze újabb varázslatos helyekre vezetnek el. 
 

Eszenyi Gábor rajza

     A Helka - trilógia mindhárom része Magyarország mesébe illő tájain - nagy többségében három nemzeti parkunk (Balaton-felvidéki-, Bükki- és Hortobágyi Nemzeti Park) területén zajlik. Akár a kötetek olvasásával együtt is érdemes felkerekedni, és megkeresni az izgalmas barlangokat, rejtélyes szurdokokat, elbűvölő kőtengereket, titokzatos építményeket. Nem csupán a térképek segítenek rájuk találni, hanem a könyvek utolsó oldalain a helyszíneket felsoroló listák is. Ezen a blogon található is egy-egy "bakancslista" a kihagyhatatlan helyekről az első rész, a második rész  - és természetesen a harmadik nyomán is.

  Az első kötet iskolai feldolgozásához pedagógiai módszertani segédlet is készült Oszoli Márta tanítónő jóvoltából, a negyedik évfolyamos kisdiákok számára. A kiránduló osztályok fogadására pedig külön Helkás erdei iskolai programokkal is készül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 

Az első rész, a Helka – a Burok völgy árnyai tartalmából:  

Kamor, a Bakony varázslója, két szeleburdi manóval élt otthonában, a Szurdokvárban. Tramini és Furmint kalamajkát okozott, aminek következtében erőre kaptak a Burok-völgyben tanyázó gonosz erők. Bora, a bosszúszomjas bakonyi boszorkány, veszélyes boszorkányszert kotyvasztott, aminek segítségével - és összefogva a hollóvá átkozott Horka hercegnővel és párjával, a vadkanná átkozott Thuz herceggel  szörnyűséges sereget szervezett. Titokzatos szövetségesük segítségével aztán elfoglalták a tihanyi hercegi pár – Helka és Kelén várát, a Soktornyú Kastélyt, foglyul ejtve a lakóit. Szerencsére a kis hercegkisasszony, Helka, és az őt védelmező apród, Ciprián, éppen az Erdőt járta, így megmenekültek. Elszántan felvették a harcot az alattomos fekete sereggel, és ezzel sosem látott kalandok sora vette kezdetét a Víz a Part és az Erdő vidékén…

A második rész, a Ciprián - a Balaton hercege tartalmából:   

A régi legendahősök, Helka és Kelén hercegi udvartartásában évek óta egy kém tevékenykedett titokban, és most egy furfangos csellel elrabolja Helkát. Megbízója Zemúr, a gonosz alföldi testvérűző herceg, akiről kiderül, hogy családi szálak is fűzik a főszereplőkhöz: ő Kelén nagybátyja. Az ő kilétét Ciprián deríti fel, aki a már megismert társai, Tramini és Furmint mellett egy bájos halászleány, Boglárka kíséretében vág neki az útnak. A kalandok során újabb legendák övezte helyekre jutnak el hőseink, mint például a balatonboglári patanyomos kő, az időszakosan vizet árasztó Imó-forrás a Bükkben, a malomkővágók munkája nyomán létrejött Megyer-hegyi tengerszem, a Karcag közeli pusztában, szárazon álló ötlyukú híd, és így tovább, mígnem újabb csatát nyernek ellenfeleik felett. Ám hiába az öröm, a végső győzelem még messze van… 

Mindhárom kötet a Budakeszin működő Betűtészta Kiadó gondozásában jelent meg, és meg is vásárolható a kiadó webáruházában.