Újabb 13 + 1 kihagyhatatlan hely Magyarországon, a Helka - trilógia nyomán

Mesés helyeken - Kamor nyomában

2016 áprilisában, a Könyvfesztiválra megjelent a Helka trilógia zárókötete, így itt az ideje, hogy elkészüljön az első virtuális Helka kirándulás, és a második, “Ciprián nyomában" összeállítás után a "Helka bakancslista 3." is. A kalandok természetesen sok olyan helyet érintenek, melyekről korábban már volt szó, így itt az újabbak kerülnek sorra. 

1. A Lóczy barlang, Balatonfüred felett a Tamás-hegyen, már az első regénybe is szeretett volna belekerülni, de a másodikba sem sikerült beleilleszteni. A harmadik könyv bonyodalma ezért gyakorlatilag itt kezdődik, mint titkos főhadiszálláson. A Tamás-hegyi barlang mélyén Kamor varázsló felidézi ifjú korának eseményeit, amikor is még a bükki Égerlápi Oskola deákja volt, Imó varázsoló vízi manó társaságában.

 

 2. A hajdani események a felsőtárkányi Barát-völgy szurdok bejáratánál, a Sziklaforrás – tavak közelében vesznek váratlan – ám tréfás és szerencsés fordulatot.

3. Az út innen Dörgedelmes Turbucka otthonába vezet, Noszvaj egyik szélső utcájába - a Farkas-kő oldalában található barlanglakásokhoz. Itt sok más mellett kiderül, miért is kapta Tramini és Furmint manó éppen ezeket a neveket, és megismerjük a varázslatos Égerlápi Oskola egyik növendékét, Damasát, aki nélkül bizony sokkal unalmasabb volna a történet. 

Dörgedelmes Tanya - a valóságban - és Baracsi Gabriella rajzán

4. Az Égerlápi Oskola helyét nehéz volna megadni – sok oknál fogva is, de legfőképp azért, mert eltitkolták az ott tanító „nyápicok”. Annyi tudható csak, hogy valahol Eger felett, az Eger patak partján rejtőzött – égerfák lombjai alatt. A róla készült kép helyett ezért inkább az egyik tananyagra utaló rövidke videót mutatunk:   

5. A zárókötetből kiderül természetesen Kamor varázsló legmélyebb titka is, és kár volna elkiabálni itt a blogon, hogy mi és hol történt, viszont annak az eseménynek a helyszínétől nem messze található a Damasa szakadék - a Bükk északi peremén, pontosabban az Upponyi hegységben. Sejthető, hogy az elnevezése nem véletlenül hasonlatos egy bizonyos deáklegény nevéhez.... 

 

6. Ha már szóba kerül, nem mehetünk el említés nélkül az upponyi emeletes pincesor mellett,

  7.  és mindenképpen be kell mutatni az Upponyi szorost is. 

 

8. A korábbi előzmények ismeretében minden bizonnyal csalódást okozna az olvasónak, ha nem kapna értő (azaz varázsosan mesés) magyarázatot a Lázbérci víztározó keletkezésére. Így talán a „spoilerezés” veszélye nélkül elmondható: nem kell csalódniuk.

9. - 10.  Kamor varázsló és Imó múltba révedő nyomozása közben megállíthatatlanul, és több szálon zajlanak az események a Balaton és a Bakony vidékén is. Helkát és Cipriánt követve olyan „új helyszíneket” ismerhet meg az olvasó, mint például a Dudar határában húzódó Ördögárok szurdok, a falak közé szorult Ördög-gát sziklájával, amely mellett nem lehet említés nélkül hagyni a Csesznek alatt húzódó Kőmosó völgyet sem.

 11.  A kötet sokat sejtető alcíme: Helka menyegzője. Ebből elég nyilvánvaló, hogy kedvenc hercegkisasszonyunk is megtalálja párját. Hogy hogyan is történik mindez – maradjon a regény titka, ám az talán megemlíthető, hogy a Séd patak partján van egy olyan völgyszakasz, mely valaha sziget volt – és amit valami furcsa oknál fogva úgy neveznek: Szerelem-sziget.  Minden további kiderül a könyvből... 

12. A történet olvasása közben az egyik legfontosabb felismerésünk lehet, hogy a magyar Toscana nevet is viselő Káli medence közepén olykor hullámzó, máskor szinte kiszáradó „Kornyi-tó” nevét feltehetően rosszul választják el. A helyes írásmód inkább ez lehetne: „Kor – nyitó”, és ez varázsosan-mesés magyarázatot ad arra is, hogy vajon miért kaphatta a közelben húzódó tanösvény az „Idő ösvénye” nevet...

13. Ha nem is az események fő sodrásában, de ezúttal is megjelenik a történetben a Balaton déli partjának néhány fontos pontja. A korábban már bemutatott Sóstó, Sió torkolat, földvári Földvár avagy boglári patanyomos kő után szerepeljen itt Fonyód dupla csúcsa, a „Kétpúpú hegy”

 A 13+1-es hely, az összeállítás végére, a már minden kötet végén megszokott helyszín, ahol már Fáy András eredeti, 1836-ban megjelent Sió tündéres rege című legendája is befejeződik, a „füredi partok” – azaz Balatonfüred kikötője. Miután azonban erről volt már kép a korábbi összeállításokban, szerepeljen inkább itt a közeli Kiserdőben, a Helka játszótér, melynek története hasonlóképp misztikus, mint maga a legenda, de az már egy másik történet...

A "stabil" helyszíneket követően mindenképpen meg kell még említeni pár szintúgy "kihagyhatatlan helyet”, amelyeket azonban nem mindig ugyanott találunk. Három legendás balatoni hajóról van szó, melyekhez szorosan kapcsolódik ez a mesés kalandregény. Egyrészt a Balaton két legidősebb – egyben legszebb hajója, a 2016-ban éppen 125 éves Helka és Kelén. Róluk ide kattintva olvasható egy mindenre kiterjedő ünnepi összeállítás a hajocsavar.hu oldalon. 

A harmadik hajó, a Kékszalag versenyek „örökös csúcstartója”, a kecses Nemere II. cirkáló. Igaz, ez a rang a valóságban nem létezik, de ha volna, az mindenképpen ezt a vitorlást illetné, hiszen az 1955-ben felállított, káprázatos 10 óra 40 perces tó-kerülő rekordját azóta is csak két törzsű és két árbocos katamaránok tudták megdönteni.  

 

 Mindezek után pedig nem is marad más hátra, minthogy sikeres titokfejtést és örömökkel teli utánajárást kívánjunk a mesébe illő helyeken - könyvben és valóságban egyaránt!