Mit tanuljon a gyerek? Hogyan tanítsuk azt meg neki?

Messziről kezdem.

Szegény gyerekeink. 

Akinek van iskolás korú lurkója, sejtheti mire gondolok. Mindenki meg akarja őket tanítani mindenre, amit személy szerint fontosnak tart. Mindezt persze a tanítókkal akarja elvégeztetni, mert „az az iskola dolga”. Amit persze szidunk, mert nem végzi el, ezért sulin kívül ezer külön óra kell. A végeredményen pedig sokszor meglepődünk: a kölyök azt fog megtanulni, amit... — azt írtam volna, hogy amit akar, de nem! Azt, amit szeret! A szeretéssel pedig az a helyzet, hogy sokszor befolyásolják külső tényezők, amit hívjunk tán korszellem(ek)nek. Mikor virágosing-trapézgatya, máskor alföldipapucs-csőnadrág, magasszárú meg szegecsesbőrdzseki, márványkopott-tépettfrizkó, patatalpú-neonpulcsi... És eddig még kábé jó is volt, mert szellemi tartalmat viszonylag kevés formátum kínált: újság, könyv, tévé, rádió — abból sem nagyon sok. Ebből nem kicsi feszültség keletkezik, mert a fent említett lehetőségeken szocializálódott apa-anya-nagyikok úgy maradtak. Én is, mi is. 

X-Y-Z generációk. 

Csakhogy gyerekeink — úgy a kamaszkor alattiak — számára elfogytak a latin betűk. Muszáj áttérni — mondjuk a görög ABC-re. Alfa generáció. Ízlelgessük, szokjuk meg: alfageneráció. Jutyúb-vlogger-vájber-tvitter. Nem értem — nem értjük. Nekem maximum az okoskütyü-fészbúkig tart a világ (és no lám, ez még nagyikoknak is megyeget). 

Nem is nagyon tudok máshoz nyúlni, pedig látom, hogy nagy szükség volna rá (ld. a Newsweek problémafeltárását a hülyeség terjedéséről, és a jogos félelmet, hogy a hamishírek rövidebb idő alatt döntik romba világunkat, mint a hidegháborús atomarzenál fenekedett arra). Bármire, amivel utat találhatunk hozzájuk, mert még arra se leszünk képesek, amire millió évvel ezelőtt élt őseink a barlangrajzokkal. Ha az idősebb generáció képtelen átadni a tapasztalatait, akkor mit várhatunk tőlük?

A címben feltett kérdés(ek)re a Spanyolnátha művészeti folyóiratban megjelent írásomban keresem a választ. A "mit"-re kevésbé, de a "hogyanra" talán sikerül(t) megoldást találni... Az okfejtés teljes egészében itt olvasható: 

http://www.spanyolnatha.hu/uj-lapszam/papir-vaszon-deszka/berger-szimat-szolgalat/4327/

Magyar kutyák nyomoznak

Izgalmas szaloncukor-vadászat közepütt mutattuk be a Berger Szimat Szolgálat világának első két kalandját. Az Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum múzeumpedagógusai valódi időutazással varázsolták el a gyerekeket. Bemutatták a múlt század eleji cukrászdát - a szaloncukorpapír rojtozó géppel együtt, és a gyerekek fondantcukorból készíthettek igazi szaloncukrot... A kötet bemutatóján ott volt Tornóczky Anita, az Állatvédőrség alapítója, Janikovszky János, a Móra kiadó vezetője, és Czirbeszné Ignácz Éva is, a Tanítók Egyesületének alelnöke, aki a sorozathoz készült feladatlapokról is beszélt. JA ! És el ne felejtsük Klárit! Ő az a kedves és bohókás walesi corgi, aki modellt állt az első kötetben látható Brit királynő megalkotásához... (Nem mellesleg az illusztrátorunk kutyusa :) ) A fotóalbum ide kattintva megtekinthető.

Az eseményről készült egy hivatalos sajtóközlemény is: 

Magyar kutyák nyomoznak - szórakozás és tanulás egyben

Másodikos gyerekek és tanítók is közreműködtek a Berger Szimat Szolgálat köteteinek végső kialakításában - hangzott el a Berger Kiadó bemutatóján. Az elsősorban hat-tíz éves gyerekek számára íródó mesés detektívsorozat különlegessége, hogy a történetek valódi helyszíneken játszódnak, és a főbb szerepekben a kilenc magyar kutyafajtára ismerhetünk rá. A Tanítók Egyesületének ajánlásával megjelent első rész a gyógyfürdők világában játszódik, Az ellopott Mikulás-szán című frissen megjelent kaland a szaloncukor történetét mutatja be.

A Harap utca 3/B-ben megnyílott a BerGer Szimat Szolgálat. Alapítói – Bernát és Gerzson, egy magyar vizsla és egy drótszőrű vizsla – immár nyugalmazott detektívek. A szolgálat új vezetője Bugac Pongrác, egy mudi. A kacagtatóan humoros detektívsorozat főbb szereplői a kilenc magyar kutyafajtát idézik meg. A fordulatos kalandok ismert, valóságban is létező helyszíneken játszódnak, ahová szeretni való, rajzfilmes stílusú figurák repítik az ifjú olvasókat – földön, vízen, levegőben, s olykor még a föld alatt is.

A Berger Kiadó bemutatkozó eseményén Tornóczky Anita, az Állatvédőrség Alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon fontos tartja a gyerekek szemléletformálását a felelős állattartás iránt, és egy mesés világ keretében könnyebb átadni az ismereteket, ez pedig közös célja az alapítványnak, és ennek a mesés sorozatnak. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Janikovszky János, a Móra Könyvkiadó igazgatója is, aki bejelentette, hogy a BerGer Szimat Szolgálat világának céljaival teljesen egyetértve, a szöveg és képi tartalom minőségét látva örömmel fogadta a Móra Kiadói Csoport tagjává ezt az új kiadót.

A Berger Szimat Szolgálat történetét és szereplőgárdáját Nyulász Péter, a Helka trilógia IBBY-díjas gyerekkönyv-szerzője, a rajzos karaktereket és vizuális világát Ritter Ottó animációs filmrendező társalkotóként hozta létre. Az elsődleges szempontunk az volt, hogy a gyerekek számára vonzó és szórakoztató legyen a Berger Szimat világa - mondta el az író, így képi világot is ehhez igazodva alkotta meg az illusztrátor.

A magával ragadó tartalom mellett a sorozat másik fontos célja az ismeretterjesztés és az olvasóvá nevelés. A kötetek ezért nagy betűmérettel és sok képpel készülnek, hogy az első olvasó gyerekek átélhessék egy könyv elolvasásának büszkeséggel teli élményét, méghozzá értékes tartalommal. Ennek érdekében a sodró lendületű kalandokhoz kis keretes formában, történelmi, hon- és természetismereti tudásmorzsák kapcsolódnak a könyvekben. A Tanítók Egyesületének alelnöke, Czirbeszné Ignácz Éva a tájékoztatón kiemelte, hogy ezek kiváló lehetőséget kínálnak a tanítók számára a differenciált oktatáshoz. A Fürdők réme című első kötethez az egyesület ajánlásával olvasás - szövegértés fejlesztő, illetve rajzos - foglalkoztató feladatlapok készültek a gyerekek - illetve pedagógusaik számára. Ezek a munkafüzetek ingyenesen letölthetők a www.bergerszimat.hu oldalról.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum színháztermében, a Kulteában zajló bemutatóval egyidőben, szaloncukor készítő foglalkozáson vettek részt gyerekek. A múzeum pedagógusai bemutatták a múltszázad eleji cukrászdák életét a gyerekeknek, akik ezután saját kezűleg készítettek szaloncukrot az eredeti alapanyagból: fondantcukorból. A Berger Szimat Szolgálat alkotói azt is elárulták, hogy a múzeummal további együttműködésben gondolkodnak. Terveik szerint a sorozat tavaszra tervezett következő kalandja részben itt játszódik majd.