Helka és Ciprián idézet verseny

A karácsonyi idézetverseny lezárult a Facebookon, ám a beküldött
kiemeléseket érdemesnek tűnik megőrizni ezen a blogon is. Íme a 13 + 1  "citátum". 
Szavazzatok itt is, melyik tetszik legjobban - vagy javasoljatok újabb idézeteket a gyűjteménybe!


1. 
„- Palacsinta!

- Túrógombóc!
- Palacsinta!
- Túrógombóc!”
(HELKA 1. oldal)

2.
„Helkát elbűvölte a víz végtelen tömege. Nem telt el úgy nap, hogy ne látta volna. Télen szikrázó fehérségbe dermedve, tavasszal éltető üde kéken, nyáron hűvösen hívogató ezüstös zöld csillámokkal, ősszel merengő ólomszürkén, s haragoszöld tajtékokkal a viharok idején."
(HELKA 171.oldal)

3. 

„Annak, aki nem érti, minden könyv üres!”

(Helka 126.oldal)

 4.

„Láttam, hogy lányodnak szárnyai nőnek, és láttam, hogy elnyeli őt az éjfekete ég a Bakony felett…”

(Helka 45. oldal)

5.

„- Eszedbe ne jusson! - szólt riadtan Rezi.

- Késő, már eszembe jutott! - mosolygott Helka.”

(Helka 276. oldal)

6.

„Ez az elmúlás kérlelhetetlensége és a létezés hiábavalósága.”

(CIPRIÁN 176. oldal)

7.

„A kimondatlan igazságok olyanok, mint a kimondott hazugságok! Ha valaki nem tudja a jó választ, az éppúgy bajba sodorja, mintha a rossz válaszok vezetnék félre.”

(CIPRIÁN 71.oldal)

8.

„Figyelj hát mindenre, de soha ne félj! Légy határozott! Aki fél, az bizonytalan, aki bizonytalan, az gyenge, és aki gyenge, az a földre kerül.”

(HELKA 71.oldal)

9. 
" - Én igen! - Rikkantott Furmint. - Ti vagytok a balatoni lángosok!"
 (HELKA 292.oldal)



10. 

„A leánykák titka egy varázslatos vörös ital, amivel mindenkit megkínálnak. Attól aztán hamar elveszíti a józan ítélőképességét minden ember. A receptjét senki nem tudhatja pontosan. Állítólag egy bika vérét ontották ki, amelyik csillagot viselt a homlokán, s azt keverték el benne.
    - Bikavért?! – kérdezett vissza gyanakvóan Bogi.
    - Azt.”

(CIPRIÁN 130. OLDAL)

11.
„Messze földön, hét határon is túl híres a

tihanyi levendula. Állítólag abból készítik a tihanyi asszonyok azt a különleges, áttetsző főzetet, a halványlila dunsztot, ami se nem kemény, se nem puha, nem is folyik, nem is törik. Olyan az egész, mint valami kis hableánysóhajtás a tengerentúlról. Mintha nem is volna.
    Pedig az minden bölcsesség és tudás forrása – állítja róla Kamor.”
(CIPRIÁN 97. OLDAL)

12. 

„– Én ezzel a boszorkánnyal sehova nem megyek!

– Boszorkány?! – lepődött meg Nóniusz. – Hiszen ő Rezi! Tőle nem kell tartanotok.

– Rezi?! – lepődött meg Ciprián.

– Hát nem Bora? – lepődött meg Helka.

– Nem, Helka, ő Rezi – mondta Nóniusz.

– Helka?! – lepődött meg Rezi.

– Helka – bólintott Ciprián. 

– De hol van Kamor? – fakadt ki ekkor Furmint.

– Igen, hiszen ide jött! – követelődzött Tramini.

– Kamor ide jött? – lepődött meg Rezi és Nóniusz.

– Nem jött ide?! – hűlt el Helka és Ciprián.

– Sajnos nem – sóhajtotta Rezi révetegen.”

(Helka 177. oldal)

13.

„– Ki vagy te?

– Én Helka vagyok, de te nem lehetsz Sió!

– De igenis, én Sió vagyok, de te nem lehetsz Helka!

– De igenis, én Helka vagyok, de hogy lehetnél te Sió?

– Már hogyne lehetnék, ha egyszer én vagyok! De az nem lehet, hogy te Helka vagy!”

(Helka 251. oldal) 

+ 1. 
„- Palacsinta!

- Túrógombóc!
- Palacsinta!
- Túrógombóc!”
(HELKA 303. oldal)