Tíz éves a Helka - 4. rész - Helka iskolapéldája 2.

A Helka megjelenése óta eltelt évtized alatt országszerte számos iskolai osztály dolgozta fel a történetet, a legváltozatosabb formában. Ám az igazán érdekes mindebben az, hogy ez alatt a tíz év alatt robbanásszerű változás zajlott le az információáramlás terén, és a most felcseperedő gyerekek immár az alfa generációhoz tartoznak. Nem is kicsi kihívással néz szembe az a pedagógus, aki egy 300 oldalas, csupabetű olvasmányt visz magával a tanterembe. 

Tíz éve persze ilyen kérdés még fel sem vetült, és a legváltozatosabb formákban dolgozták fel a

történetet. Volt, ahol közösen, hangosan felolvasták, másutt olvasónaplót készítettek, ám sok olyan osztály is volt, ahol Helka meséje keretbe foglalta az egész tanévet Törökbálinttól Egerig, Aquincumtól Sárkeresztesig, Keszthelytől Nyíregyházáig. Sorra készültek a lapbook-ok, a szereplőkről mintázott bábuk, a  varázstérképek, és így tovább.
Eleinte papírból, fonalból, fakanálból, aztán ahogyan telt az idő, és változott a világ, felbukkantak a virtuális megoldások is. Már nem sógyurmából - vagy legóból készültek a mesés helyszínek, hanem Minecraft játékpályaként építettek a gyerkőcök Soktornyú Kastélyt vagy Szurdokvárat. 

Igazán érdekes ezt az ugrásszerű változást végigkövetni abban a kisfilmben, amit az előző bejegyzésben bemutatott módszertan alkotójától, Oszoli-Pap Mártától kaptam, aki immár három egymást követő negyedikes osztályával is feldolgozta a könyvet  (2011/12, 2015/16, 2019/20 -es tanévekben).  Itt nem is álltak meg a minecraftnál a diákok: az elmúlt tanév során, amikor a tavaszi félévet már a digitális oktatásban kellett tölteni, a virtuális világ megjelenése újabb fokozatra kapcsolt: maguk a kisdiákok készítettek "tankockákat", azaz digitális feladatokat Helka kalandjaihoz, a Learning Apps alkalmazással. 

A film kattintásra indul, és szerintem érdemes időnként megállítani egy-egy érdekesebb képnél, és alaposabban szemügyre venni: